Tetszik vagy nem, a GMO felé mozdul a világ

Hiába a szigorú magyar szabályozás, a genetikailag módosított termékeknek nem lehet teljesen gátat szabni. Sokan nincsenek tisztában vele, de a GMO megtalálható Magyarországon forgalmazott húsokban, borokban, sörökben, sajtokban, valamint a gyógyszeripar is előszeretettel alkalmazza a technológiát.

Egyes vélemények szerint a genetikailag módosított élelmiszerek károsak lehetnek az egészségünkre, mások azonban a GMO-t az éhínség elleni küzdelem fontos eszközének tartják.

Mivel a nagy szójatermő vidékek Dél- és Észak-Amerikában találhatók, ahol a GMO nem tiltott (és ezért előszeretettel alkalmazzák is), az onnan Magyarországra érkező takarmányimport szinte biztosan génmódosított, és így a húsiparba is bekerül a technológia.
Mivel a nagy szójatermő vidékek Dél- és Észak-Amerikában találhatók, ahol a GMO nem tiltott (és ezért előszeretettel alkalmazzák is), az onnan Magyarországra érkező takarmányimport szinte biztosan génmódosított, és így a húsiparba is bekerül a technológia. (Fotó: Pixabay)

Ahol a legfenyegetőbb az éhínség – és ahol nem

Sok országban nem fogadják el a GMO-jelöléssel ellátott élelmiszereket. Ennek fő oka, hogy az élelmiszerhiány nem fenyegető. A technológia inkább a fejlődő országokban népszerű – na meg az Egyesült Államokban, ahol évtizedek óta tiltás nélkül alkalmazható.

Az amerikai kontinens egésze kedveli a GM-technológiát, hiszen Brazília, Argentína és Kanada is toplistás a biotechnológiával művelt területek nagyságát illetően. Afrikában azonban – ahol a legfenyegetőbb az éhínség – korántsem bővül ennyire a GM-piac.

Hogy mely termékekben találkozhatunk ilyen összetevőkkel? GMO-t a világ 29 országában alkalmaznak, leginkább a szója-, kukorica-, gyapot- és repceültetvények esetében.

Mivel ezek szolgálnak az állatok takarmányául, az ilyen országokból érkező húsokban általában megtalálható a GMO-komponens, és ez minket is érinthet. Itt érdemes bővebben kitérni a szabályozásra.

Szabályok és kivételek

Köztudomású, hogy az Európai Unióban szigorú szabályok vannak érvényben, és az Európai Bizottság előzetes engedélye nélkül sem termeszteni, sem pedig forgalmazni nem lehet GMO-val érintett termékeket. A Bizottság engedélye azonban még nem jelenti azt, hogy a közösség egész területén megtalálható lesz az adott termék, mivel a tagállamok saját hatáskörben tilthatják meg azokat.

Kivétel Spanyolország, Portugália, Csehország, Szlovákia és Románia, ahol nem tilos a gm-növények termesztése sem.

Az azonban már kevésbé ismeretes, hogy vannak olyan, EU-n belül is legálisan forgalomba hozható termékek, amelyekben található genetikai módosításon átesett komponens. Így van ez Magyarországon is, ahol termeszteni ilyen növényeket szigorúan tilos ugyan – sőt, az Alaptörvény tiltja –, de mégis elkerülhetelen a találkozás.

Sütőipar, söripar, borászat

Az olyan apró élőlényeknek, mint a gombák, baktériumok, algák és moszatok, fontos feladatuk van az élelmiszer-minőség javításában, a természetes aromák és színezékek előállításában, feldolgozásában.

Mindezek nagyarányú tenyésztése már megszokott a sütő- és söriparban, borászatban. Az élesztők átalakítására számos géntechnológiai eljárás adott. A borászatban így lehetőség van a gyorsabb és megbízhatóbb fermentációra.

Megakadályozható a bor mikrobiális megromlása, sőt akár minőségileg is jobb borok készíthetőek. A sörgyártásban a poliszacharid-bontó képesség módosításával javítható a szűrhetőség, és alacsonyabb kalóriatartalmú lesz a végtermék. A tejiparban szintén módosított élesztőgombát alkalmaznak, így már több mint húsz éve állítanak elő tejoltó enzimet a sajt gyártásához. Korábban ezt az enzimet (a rennint) a leölt borjak oltógyomrából állították elő.

A takarmányimport révén a húsiparba is bekerül a technológia

Mivel a nagy szójatermő vidékek Dél- és Észak-Amerikában találhatók, ahol a GMO nem tiltott (és ezért előszeretettel alkalmazzák is), az onnan Magyarországra érkező takarmányimport szinte biztosan génmódosított, és így a húsiparba is bekerül a technológia.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság vizsgálata szerint  egyes gyártók által előállított sztívia édesítőszerek génmódosított élesztő felhasználásával készülnek. Az itthon kapható xilit tartalmú édesítőszerek túlnyomó többsége pedig GM kukoricából készül.

Megengedőbb szabályozás a gyógyszereknél

Továbbá genetikailag módosított peptideket, valamint fehérjéket használnak egyes szerek előállításához, azonban mindezek összhangban vannak az európai szabályozással. Természetesen a gyógyszerek esetében megengedőbb a szabályozás, mivel a kockázatnál nagyobb a várható haszon, vagyis hogy a beteg kigyógyul súlyos betegségéből.

Tehát akár tetszik, akár nem, a géntechnológia itt van közöttünk, és hiába a szigorú szabályozás egyes európai országokban, a világ a GMO felé mozdul el, amit nem tudunk teljesen kizárni az életünkből.

(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A magyar érdekek is érvényesültek GMO ügyben Közel egy éve, hogy vita folyik a génmódosított növények tiltásáról. Tavaly novemberben már látszott a fény az alagút végén, azaz, hogy az Európai Uni...
Skócia betiltja a génmódosított gabona termesztésé... A skót kormány bejelentette, hogy betiltja a génmódosított gabona termesztését. A döntés szemben áll a brit kormány véleményével, amely szerint támoga...
Megjelöljük a gmo-mentes termékeket Ősszel olyan jogszabályok születhetnek, amelyek lehetőséget adnak a génmódosításmentes (GMO-mentes) termékek megjelölésére. Később ezt a fajta termékm...
Nem lesz tagállami tilalom GMO-import ügyében Elsöprő többséggel elutasította szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülése azt a javaslatot, amely vétójogot adott volna az uniós tagállamoknak....
Az unió jó része kiáll a GMO-mentes szója mellett... Ismét a GMO és a szója volt napirenden az Európai Unió soros összejövetelén. A Mezőgazdasági és Halászati Tanács luxemburgi ülésén tizenegy tagállam t...
Génmódosítás elérte a búzát is A legrégebb óta termesztett és egyben legfontosabb növények az emberiség történelmében a gabonafélék. Közülük is a búza a legismertebb, melyet eddig a...