Az „OKOSFARM a precíziós telephely” agrárinformatikai projekt gyökerei az iparba nyúlnak vissza. Az anyacég, a Senit Kft. – így az írás szerzője is, mint cégvezető – évtizedek óta az ipari kontroll rendszerek kivitelezését és üzemeltetését végzi. Mezőgazdaságba elsősorban ezeket a tapasztalatokat ültettük át és folyamatosan fejlesztjük a mezőgazdaság igényeinek sajátosságainak megfelelően. Ez az OKOSFARM. Gazdálkodók részére tervezett szenzorok a méréshez, egyszerűen szoftver az adatok értékeléséhez, mobil applikáció, hogy mindenhol képben legyen a felhasználó.
Az iparban a termékek raktározása általában nem egy túlságosan bonyolult tevékenység. Amikor elkészült a gyártósoron vagy az összeszerelő üzemben a TERMÉK, megmérik a paramétereit, minősítik, ellenőrzik a működését, ha a technológia megkívánja, becsomagolják. Ezt követően pedig betárazzák a raktárba. Ettől kezdve konstans, változatlan körülmények között kell tárolni (perszer betartva az előírásnak megfelelő paramétereket) és „csak” arra kell felügyelni, hogy illetéktelenek ne férjenek hozzá. Valamint hogy a „kitárazáskor”, azaz a termékre vonatkozó megrendelés beérkezését követően hozzáférhető legyen és biztosítható legyen az akadálymentes továbbítása a megrendelő kívánságának megfelelő szállítási egységenként. A tárolás ideje alatt a termék anyagminősége, műszaki színvonala felhasználhatósága, nem változik, feltéve, hogy nem változtak a tárolási körülmények, vagy nem következett be valamilyen vészhelyzet, vagy váratlan esemény. Ez azért lehet ennyire egyértelmű, mert nem élő anyagok tárolásáról beszélünk.
Az OKOSFARM egyik legfontosabb fejlesztése MULTISZENZOR, amely egy eszközben képes egy sor paramétert mérni
A mezőgazdaság más.
Az agráriumban a tárolásra, szárításra, tovább feldolgozásra bekerülő TERMÉNY mindegyike élő anyag, függetlenül attól, hogy szántóföldi betakarításból, vagy öntözéses növénykultúrából érkezik be a telephelyre.
Bár a beérkező termények kezelése és további feldolgozása merőben más technológiát igényel, az biztosan kijelenthető, hogy minden mezőgazdasági alapanyag folyamatos KONTROLL alatt kell, hogy álljon a beérkezéstől a továbbértékesítésig vagy a feldolgozás megkezdéséig. Ez a gazdálkodó felelőssége és egyben elemi érdeke is, hiszen a kárveszély ez idő alatt az ő vállát nyomja.
Ennek az írásnak a terménytárolók felügyelete a témája, tehát elsősorban az ezeket érintő problémákat, hatásokat és lehetséges megoldásokat fogom érinteni.
Cégemmel az OKOSFARM projektben agrárinformatikai megoldások fejlesztésén dolgozunk, ezért a felvázolt megoldások az INFORMATIKA által kínált lehetőségeket taglalják részletesen.
A kontroll
Azt már leszögeztük, hogy a mezőgazdaságban a telephelyre bekerült terményt több szempontból kontroll alatt kell tartani. Mégpedig folyamatosan. Az elejétől a végéig, a beérkezéstől a kiszállításig, hiszen állandóan érik hatások, amelyek befolyásolják a minőségét, sőt adott helyzetben akár élet és vagyonvédelmi vészhelyzetet is okozhatnak.
Rendben, de mindenekelőtt lássuk tisztán, mi is az a kontroll?
Definíció szerint a kontroll a következő:
Kontroll – egy folyamat, eseménysor, szándékunk szerinti alakítása, kormányzása annak érdekében, hogy a kívánatos célt elérje, a megfelelő haladási irányon, korlátok közt maradjon, illetve a megfelelő eredményt, következményt, hatást okozza.”
Tehát a folyamatot végig a megfelelő haladási irányban kell tartani, és eltérés esetén meg kell tenni a megfelelő korrekciót. Ekkor kapjuk meg a folyamat végén a kívánt eredményt.
A terménytárolásban a kívánt eredmény nagy általánosságban az, hogy a folyamat végén betárazott termény teljes volumene (!) az elvárt hőmérsékleten, nedvességtartalommal, fertőzés és baktériummentesen rendelkezésre áll. Természetesen technológiánként a paraméterek eltérőek lehetnek, szakmai kérdéseket az írás nem részletez.
A kontroll a folyamatok és felügyelet tekintetében három szintre osztható:
- Észlelés
- Jelzés
- Beavatkozás
1. Észlelésnek nevezzük egy paraméter folyamatos vagy periodikus mérését, és a mérés eredményének vizualizálását valamilyen formában. Ez a szint általában akkor (és a gyakorlatban úgy) valósul meg, ha valamilyen kézi eszközzel mérést végzünk, és a kijelzőről leolvassuk a mért értéket. Ebben az esetben a mért érték alapján a mérést végzőnek kell eldöntenie, hogy elindítja-e a következő szintet, azaz jelzést indít, illetve amennyiben a felelősségi köre megengedi/megköveteli, hogy a folyamatba is beavatkozzon.
2. Az emberi beavatkozás nélküli jelzéshez az adott paraméter folyamatos mérése szükséges. (arra, hogy a termény felügyelet esetében a mérésnek milyen kritériumai és eszközei vannak, későbbiekben kitérek)
A jelzőrendszer folyamatosan értékeli a mért értéket, és amennyiben az a normál üzemi tartománytól eltér, akkor valamilyen jelzőberendezés indít. Ennek a jelzésnek köznapi neve a riasztás, de a mérnöki szóhasználat szinte kizárólag a jelzés szót használja az irányítástechnikában.
Ez a jelzés többféle lehet:
- akusztikus, azaz valamilyen hangjelző megszólaltatása
- vizuális, általában képernyőn létrehozott állapot változás
- vezeték nélküli kommunikációs csatornán (rádióhullám, GSM, mobil internet) továbbított jelzés a kijelölt személy készülékére
Ebben az esetben a jelzést már egyértelműen azt jelenti, hogy a folyamat eltért a kívánt iránytól és beavatkozás szükséges.
Gyakran a jelzőrendszerek két típusú jelzés küldésére is alkalmasak, annak függvényében, hogy az eltérés illetve a paraméter változásának sebessége milyen mértékű.
Kis eltérés esetén előjelzés (vagy tájékoztatási fokozat), nagy eltérés esetén éles jelzés küldésére is képesek. Ebben az esetben a jelzés értékelésével a szakember el tudja dönteni mennyire sürgős a beavatkozást elvégezni. A beavatkozás automatikus jelzés esetén is manuális, azaz igényli az emberi tényező jelenlétét és döntését.
3. Beavatkozás. Teljesen automatizált rendszerekben a mérés és az értékelés nem jelzést továbbít, hanem szabályozási kör segítségével elindítja a beavatkozást a folyamatba.
A beavatkozó egység szabályozó elemek vezérlésével biztosítja a szükséges korrekciót.
Ez a terménytárolás gyakorlatában, legtöbb estben a hűtés, fűtés módosítását, szellőztetés, ventilláció szabályozását jelenti. Természetesen automatizált működés esetén is lehetőség van a kezelőszemélyzet tájékoztatására a beavatkozás közben vagy még annak megkezdése előtt a korábban ismertetett módokon. Automatikus rendszerek is lehetőséget biztosítanak arra, hogy a személyzet felülbírálja a vezérlést, amennyiben ezt az üzemi körülmények megkívánják.
A mérés
Arra a pontra, (végpont) ahonnan adatot szeretnénk kapni, mérőeszközt kell elhelyeznünk. Ennek a mérőeszköznek az a feladata, hogy egy fizikai mennyiséget adattá alakítson át és alkalmassá tegye a továbbításra.
Ennek a végponti mérőeszköznek a közismert neve: SZENZOR
A gyártók által kínált alap mérőeszközök önmagukban általában nem alkalmasak mezőgazdasági felhasználásra. A pontos méréshez a mérőeszközt a felhasználás közvetlen környezetében szükséges üzembiztosan felszerelni és rögzíteni. Ez a terménytárolás esetén jelentheti a terményben történő elhelyezést is. Ezek olyan üzemi körülmények, amelyekre a gyártók nem készítik fel az eszközöket, tehát szükséges még egy lépcsőt beiktatni, amely biztosítja a felhasználás körülményeinek megfelelő tokozást és a kivezetések biztosítását is. Ez speciális tervezői és gyártói tevékenység keretében valósítható meg.
Terménytárolás esetén leggyakrabban mért értékek:
(Azokat, amelyeknek szerepe egyértelmű, nem magyarázom)
- Hőmérséklet
- Nedvességtartalom
- Páratartalom
- Fénymennyiség
- Anyagjelenlét / koncentráció – Jelezheti a nem kívánatos anyagok, gázok megjelenését, vagy veszélyes elegy kialakulását is. Technológiai és biztonsági szerepe egyaránt lehet
- Elmozdulás érzékelés – Jelezheti a nem kívánatos anyagmozgást, amely bekövetkezhet spontán, vagy külső behatásra. Technológiai és biztonsági szerepe egyaránt lehet
- Áramfelvétel – Visszajelzést ad a technológia eszközeinek állapotáról, esetleges meghibásodásáról
Az OKOSFARM egyik legfontosabb fejlesztése MULTISZENZOR, amely egy eszközben képes a felsorolt méréseket elvégezni. Költséghatékonyan képes megvalósítani a komplex mérést és adattovábbítást.
Előnyök és lehetőségek felügyeleti rendszerek alkalmazásával a terménytárolásban:
- Költséghatékony üzemeltetés
- Biztonságosabb működés
- Csökkenthető személyi állomány
- Központi felügyelet / vezérlés
- Több telephely vezérlése egy központból
Kövesdi József
Okosfarm
(x)O
