Május másodikán, csütörtök délelőtt a Hód-Mezőgazda Zrt. telephelyén nyitották meg a 31. Alföldi Állattenyésztési Napok Szakkiállítás és Vásárt. A megnyitót azonnal az állatbírálatok követték. A napokon több, mint 20 országból érkezett 500 körüli kiállító állított standot. Sokféle haszonállatban gyönyörködhetnek és számos programon vehetnek részt az érdeklődők. A Magro.hu csapata is ott volt a helyszíneken, fotókat is hoztunk a rendezvényről.
Ahhoz, hogy a bolygón élő emberi sokaságot élelmiszerrel el tudjuk látni, nagyon komoly tudás kell, hatékony agrárium, hatékony feldolgozóipar – mondta megnyitójában Antal Gábor, a rendező Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: A kiállítók és a látogatók száma mutatja, hogy ez a kiállítás az ország egyik legnagyobb és leglátogatottabb rendezvénye.
Feladatok,fejlesztések és sikeresség
Márki-Zay Péter polgármester köszöntőjében elmondta, sok-sok nehézséggel küzdenek a mezőgazdaságban élők. A megoldás a tudomány, a technológia, a képzés, az oktatás. Az, hogy egyre jobb fajtákat tenyésztenek, illetve a vetőmagból is egyre jobb minőségűeket, a megváltozott éghajlati viszonyainkhoz a legjobban megfelelőket nemesítik és használják fel – mondta. Hozzátette: a kihívások adottak, ahogy a válasz ebben a csodálatos kihívásban is tetten érhető, ahová minden évben a szakma legjobbjai érkeznek, s példát mutatnak minden gazdának, minden mezőgazdásznak.
Vitán felül áll, hogy sikeres állattartás, állattenyésztés és állati termék előállítás nélkül a magyar mezőgazdasági soha nem lehet sikeres – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Hozzátette, nagyon sok kihívással kell szembenéznünk, de nem csak gazdasági és szakmai problémákkal, de azzal is, hogy a társadalom, a témához nem értő tagjai is véleményt formálnak arról, hogy milyen formában előállított élelmiszert szeretnének enni. Zajlik a fogyasztók befolyásolása, s erre valamilyen formában nekünk is válaszolni kell. Az egyre szigorodó szabályozás mellett is arra kell törekednünk, hogy az ágazat versenyképessége és jövedelmezősége is növekedjen – mondta.
Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora hangsúlyozta, hogy a kiállítás három évtizede a mezőgazdaság sokszínűségét fejezi ki és mutatja be, nehézségekkel és küzdelmekkel, de a sikerekkel és az elért eredményekkel is. Ma olyan időket élünk, hogy aki a mezőgazdaságban dolgozik, az profi válságkezelővé válhatott, utalt a jelen gazdasági helyzetre és beszélt a technológiai fejlődésről, valamint a MATE által rendezett szakmai programokról is.
Hozzátette, már nem az ország területi nagysága számít, hanem, hogy ki képes elegendő energiát és élelmiszert előállítani. Ez adja meg egy ország biztonságát, erejét. – A mezőgazdaságon múlik az egész emberiség jövője – tette hozzá.
A megnyitón Fenyvesi Katalin a kiállítás szervezéséért kapott jubileumi elismerést, dr. Kocsis László főállatorvos pedig a Magyar Állattenyésztésért díjat vehette át.
A megnyitót követően indultak a látványos holstein-fríz, ló tenyészállat, húsmarha tenyészállat, juh- kecske tenyészállat bírálatok és a további programok.
A három nap részletes menetrendje itt olvasható.
A támogatásokról és a magyar állattenyésztés helyzetéről
Az Agrárminisztérium a jövőben is elkötelezett az ágazat segítése mellett, a magyar állattenyésztők és állattartók számára uniós összehasonlításban a legnagyobb számú támogatási jogcím áll rendelkezésre − közölte Farkas Sándor, a tárca miniszterhelyettese a 31. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásár csütörtöki megnyitóján, Hódmezővásárhelyen.
Rávilágított, hogy a tavaly indult uniós támogatási ciklus minden korábbinál több zöld célokat előnyben részesítő termeléskorlátozást és adminisztratív terhet ró a termelőkre és a támogatási rendszert működtető intézményrendszerre. Mindez lassítja a támogatásokhoz való hozzáférést akkor, amikor a jövedelmezőségben és fejlesztésekben a támogatások szerepe felértékelődött.
Ismertette, hogy idén tavasszal 400 milliárd forintos keretösszeggel jelennek meg azok a beruházási pályázatok, amelyek az állattartáshoz, takarmány-feldolgozáshoz vagy éppen az állati termékeket előállító élelmiszer-feldolgozáshoz kapcsolódnak. A már elérhető és idén megnyíló pályázatok folytatják a 2021-ben megkezdett modernizációs programunkat, és minden piaci szereplő számára, a legkisebbektől a legnagyobbakig lehetőséget teremtenek hatékonyságuk növelésére vagy több lábon állásuk megteremtésére.
Két, teljesen új intézkedéssel is támogatja a hazai állattenyésztés fenntarthatóságát az Agrárminisztérium. Megjelent ugyanis az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem kompenzációs kifizetésére és a húshasznú szarvasmarha állatjóléti támogatására kiírt vidékfejlesztési pályázat – sorolta a miniszterhelyettes.
A Vidékfejlesztési Programnak köszönhetően az elmúlt 10 évben 110 felhívás keretében 390 ezer nyertes pályázatról számolt be. Ezen belül, az adatok szerint a 2020 őszén és 2021-ben meghirdetett állattartáshoz kapcsolódó beruházási pályázati felhívások keretében csaknem 3700 állattartói kérelem nyert el kisebb-nagyobb forrásokat telepe fejlesztésére, ami 532 milliárd forint odaítélt támogatást jelent. Ez a fejlesztési csomag a rendszerváltozás utáni Magyarország legnagyobb állattartás technológiai fejlesztésére irányuló programja.
Farkas Sándor végül arra biztatta a gazdákat, hogy 2024-ben is merjék megragadni a lehetőségeket, hogy állattenyésztésünk az évszázados hagyományainkhoz méltó helyére kerüljön.
