Decemberben is pörögtek a pályázatokról és a támogatásokról szóló cikkek az Agrárhírek rovatunkban. Ezeket gyűjtöttük össze, hogy könnyebben eligazodhassanak benne azok, akiket érdekelnek az agrárpénzek. Megírtuk, hogy megvan a Vidékfejlesztési Program pályázati menetrendje 2024-re és azt is, hogy nehéz tanulóév volt a 2023-as a Területi Monitoring Rendszerben, Hírül adtuk, hogy a szarvasmarhatartók figyelmét kérik a helyszíni ellenőrzésekhez, hogy Jánossomorján fejlődött Mészáros Lőrinc agrárbirodalma és azt is, hogy a támogatások múlnak az elektronikus Gazdálkodási Napló feltöltésén.
Megvan a Vidékfejlesztési Program pályázati menetrendje 2024-re. Az új Vidékfejlesztési Programban sok gazda várja az új pályázati kiírásokat, hiszen rengeteg forrást ígértek a 2027-ig tartó időszakra. Az Agrárminisztérium 2023. november elején ki is adta a következő évre várható menetrendet, így ebből kiindulva lehet valamelyest készülni a pályázatokra. Nagy István agrárminiszter szerint fontos, hogy a 600 milliárd forintnak megfelelő uniós vidékfejlesztési forrás 80%-os, azaz 2300 milliárd forintnyi hazai kiegészítésével az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat a lehető legcélszerűbben és legelőremutatóbban igyekezzenek felhasználni a termelők.
Nehéz tanulóév volt a 2023-as a Területi Monitoring Rendszerben
Tanulóév volt az idei a januártól hatályba lépett új, uniós Közös Agrárpolitikában (KAP), főként az első pilléres közvetlen kifizetések terén – hangzott el a siófoki Agrárszektor konferencián. A Területi Monitoring Rendszert még fejleszteni kell. A javításában számítanak a falugazdászokra, a termelők edukációjában pedig minden olyan fórumra, amin közvetíthetik az információkat. Az már kiderült, hogy a rendszerüzenetek nyelvezetét közérthetőbbé kell tenni, és úgy kell megfogalmazni azokat, hogy a termelők segítségként értelmezzék a hozzájuk érkező információkat.
„Nem volt zökkenőmentes az átállás, különösen a területfelmérést illetően, de a MobilGazda jó irányt jelent, amely hozzájárul ahhoz, hogy a gazdák könnyebben vehessék az akadályokat” – fejtette ki a kerekasztal-beszélgetés során Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. „A falugazdászokon keresztül megszenvedtük az idei évet, a következőnek több erőforrással, több falugazdásszal kell nekikezdeni” – tette hozzá.
A szarvasmarhatartók figyelmét kérik a helyszíni ellenőrzésekhez
A hazai agrártámogatási rendszer egyik legfontosabb alappillére a termeléshez kötött támogatások jogcímcsoportja. Ez ugyanis a támogatási rendszer egyik legcélzottabb beavatkozás típusa. A zöldség- és gyümölcstermesztéstől kezdve egészen az állattenyésztési ágazatokig, illetve az azokat takarmánnyal részben ellátni képes fehérjenövények termesztéséig igen széles körben fejti ki jövedelempótló, kockázatcsökkentő hatását. A korábbi időszakhoz képest az Európai Bizottság sokkal szigorúbb feltételekhez kötötte ezen támogatások fennmaradását. Az érintett növénytermesztési jogcímek után jelen tájékoztató célja bemutatni, hogy a víz keretirányelvvel való összhang megteremtése – mint új uniós elvárás – hogyan jelenik meg a nemzeti joganyagban, illetve annak milyen gyakorlati vetületei lesznek a termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatás igénylésére vonatkozó kérelmek ellenőrzése és elbírálása során. Az ellenőrzések januárban kezdődhetnek.
Jánossomorján fejlődött Mészáros Lőrinc agrárbirodalma: silót, szárítót és tisztítót építettek
A Vidékfejlesztési Program támogatásával jött létre a Lajta-Hanság Zrt. mintegy 2 milliárd forint értékű fejlesztése. Mészáros Lőrinc, a Mészáros Csoport tulajdonosa elmondta, hogy a vállalatba az elmúlt öt évben sok kis- és nagyvállalat tagozódott be, köztük a Lajta-Hanság Zrt. is. A következő öt évben is terveznek fejlesztéseket és összevonásokat annak érdekében, hogy még hatékonyabb legyen a termelés és az állattenyésztés. Jánossomorján gabonatároló silót, szárítót és tisztítót építettek.
Az átadón részt vevő Nagy István agrárminiszter szerint az állam 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozást biztosít az uniós fejlesztési források mellé a vidékfejlesztésben, 2027-ig a Közös Agrárpolitika második pillére részeként mintegy 4300 milliárd forintot fordít a hazai mezőgazdaság, élelmiszeripar és a vidéki települések fejlesztésére. A Győr-Moson-Sopron vármegyei Jánossomorján, a Talentis Agro csoporthoz tartozó Lajta-Hanság Zrt. fejlesztésének átadóján a tárcavezető elmondta, hogy az új támogatási programban fenntartják az agrárvállalkozások energetikai célú fejlesztéseinek támogatását annak érdekében, hogy bővüljön a mezőgazdasági üzemek energia-önellátása, csökkenjen az energiafüggőség és javuljon az energiahatékonyság. Támogatni fogják a kertészeti üzemeket, az állattartó telepeket és a terménytárolás és -szárítás általános korszerűsítését is – sorolta a politikus.
Erősödött a Magyar Genom Program: 10 ezer egészséges, illetve beteg magyar ember genomszekvenciáját határoznák meg
A Magyar Genom Program megvalósításának részleteiről írt alá együttműködési keretmegállapodást írt alá prof. dr. Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke, prof. dr. Friedler Ferenc rektor, prof. dr. Bódis József, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány elnöke, prof. Dr. Miseta Attila János, a Pécsi Tudományegyetem rektora, Jenei Zoltán, az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgatója és dr. Vályi-Nagy István, a Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főigazgatója.
A program keretében 10.000 egészséges, illetve betegségben szenvedő magyar ember genomszekvenciájának meghatározása történhet meg öt év alatt. A fókuszban a betegségben nem szenvedő, a hazai lakosságra jellemző (reprezentatív) sokaság vizsgálata mellett, rosszindulatú daganatos, szív- és érrendszeri, anyagcsere- és egyes, magas genetikai kockázatot hordozó, például ritka kórképekben szenvedő betegek és családtagjaik egyéni, illetve népesség (populációs) genomikai adatfeldolgozása áll.
Megmentette a magyar mezőgazdaság az ország harmadik negyedéves GDP-jét
A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2023 harmadik negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 0,9 százalékkal nőtt az előző negyedévhez mérten – erősítette meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,3 százalékkal, a nyers adatok szerint 0,4 százalékkal csökkent. A mezőgazdaság hozzáadott értéke 88,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakában mért alacsony bázishoz képest.
2023 első három negyedévében a gazdaság teljesítménye a nyers, valamint a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 1,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest – írta a KSH.
Sárospatakon segítettek eligazodni a gazdáknak az agrártámogatások rendszerében
Nagyon nehéz két év van a mezőgazdaságban dolgozók mögött, tavaly az aszály, idén pedig az olcsó ukrán mezőgazdasági termékek európai importja okozott problémát ebben az időszakban, amit az orosz-ukrán háború okozta energiaár emelkedés és további, az inputköltségekben megjelenő drágulások tovább súlyosbítottak. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Sárospatakon tartottak földügyi és agrárgazdasági fórumot, melyen az agrártámogatások kiemelt szerepet kaptak.
Az Európai Unióval szemben is versenyképes területeken erősít a magyar mezőgazdaság
A klímaváltozás, a Föld túlnépesedése és az élelmiszerbiztonság egyre inkább ráirányítja a figyelmet a mezőgazdasági és élelmiszeripari szektor fejlesztésének fontosságára. Ennek forráshiányos helyzetére már az ENSZ is rámutatott. Bár az átfogó hitelezési kedv fellendítésére egyre több ösztönző program indul, a magyar agráriumra vonatkozó statisztikák már most bizakodásra adnak okot. Számos példa mutatja, hogy banki hitelek mellett, de annak hiányában a tőkebevonás is jó alternatíva lehet egy vállalkozás helyzetének megerősítésére, a terjeszkedésének támogatására.
Az elmúlt évek során egyre nagyobb hangsúlyt kapott a világ vezető fórumain az élelmezésbiztonság kérdése, a terület fenntarthatósági elvek mentén való további fejlesztése. Az ENSZ számos más tevékenysége mellett hosszú ideje azon is dolgozik, hogy a fejlődő és a fejlett országok gazdaságában egyre nagyobb szerep juthasson az élelmiszeripari innovációknak. Az idei World Investment Forum során még nagyobb hangsúlyt kapott az ágazat, a cél, hogy a jövőben még több közvetlen külföldi tőkebefektetés (FDI) révén zárkózhassanak fel a még hátránnyal küzdő országok – írták.
A támogatások múlnak az elektronikus Gazdálkodási Napló feltöltésén
Nem éri meg halogatni az elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) feltöltését, a mielőbbi ügyintézéssel már most teljesíthető az egész éves adminisztrációs kötelezettség és elkerülhető a januári sorban állás. Egy teljesen új, tartalmában és az érintett gazdálkodók számában is szélesebb körű az adatszolgáltatás. A témához kapcsolódó hír, hogy az Agrárminisztérium döntésének köszönhetően a termelők újabb egy évet kaptak a felkészülésre, az eGN vezetésére jövőre is az idei szabályok vonatkoznak majd.
A 2023. év vonatkozásában papír alapon vezetett eGN-t 2024. január 31-ig fel kell tölteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elektronikus felületére, valamint a 2023-ra elektronikusan vezetett adatokat ezen időpontig kell beküldeni az elektronikus felületen.
A 2024-es agrártámogatások részleteiről beszélt Feldman Zsolt Gödöllőn
Országos küldöttgyűlést tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Pest vármegyében, Gödöllőn, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeumban. A délutáni eseményen elsőként Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár mondott el fontos részleteket a 2024-ben várható pályázati és támogatási lehetőségekről. A Magro.hu is részt vett a programon, a jövőre érkező pályázatok fontos elemeiről számoltunk be.
Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár hosszú, tartalmas előadást tartott az agrártámogatások témájáról, ami minden termelő számára fontos kérdés. A kritikusan nehéz évet követően érdemes tájékozódni a részletekről és felkészülni a 2024-ben várható pályázatokra, hogy eredményesen lehessen növelni a gazdálkodás hatékonyságát – fogalmazott.
Sikerrel ért véget a hazai halgazdálkodás ellenőrzését támogató program
Eredményesen szervezte meg és hajtotta végre a „Halgazdálkodási Tevékenységek Ellenőrzését Támogató Kiemelt Projektet” a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A programmal a hivatal hozzájárul a közös halászati politika szabályainak való megfeleléshez, egy hatékony és az uniós elvárásoknak megfelelő, halászati ellenőrzési rendszer kialakításához, valamint a halászati és akvakultúra ágazatok versenyképességének javításához. Az új fejlesztések sokat segítenek a hazai halgazdálkodásnak.
A Nébih – a Magyar Halgazdálkodási Operatív Programhoz (MAHOP) kapcsolódóan – a halgazdálkodási ellenőrzések támogatását tűzte ki célul. Ennek során megvalósult az élelmiszerlánc-biztonsági elemző rendszer korszerűsítése, és az ügyfelek elektronikus ügyintézésének egyszerűsítése. Az „uniós ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszer megvalósítása” tárgyú projekt elsődleges célja volt, hogy olyan informatikai rendszer jöjjön létre, amely támogatja a halgazdálkodási tevékenységek ellenőrzését. Ezen felül egységes ellenőrzési rendszert is biztosít, így segítve az állami halőrök, a hivatásos halőrök, továbbá a halgazdálkodási ágazat más résztvevőinek hatékony és jogszerű feladatvégzését.
Új szemlélet kell a több 100 milliárd euró támogatáshoz a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda vezetője szerint
A közvetlen források aránya jelentősen növekedett az uniós támogatási rendszerben, amely ráadásul új pályázati gondolkodást, új szemléletmódot követel meg a gazdasági szereplőktől. Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) ügyvezetője egy agráriummal és élelmiszeriparral foglalkozó podcast műsorban arról beszélt, milyen segítséget tudnak nyújtani a pályázóknak a forrásokért folytatott versengésben.
Idővel fel kell készülni a közvetett, vagyis a tagállamokon keresztül folyósított uniós pályázati források csökkenésére. A közvetlen források kiemelkedő finanszírozási lehetőségeket jelentenek, hiszen a 2021-2027. évi uniós költségvetésben mintegy 350 milliárd euró összértéket tesznek ki és sokféle szakterületet fednek le – ám az agrárium és az élelmiszeripar jó esélyekkel indul a versengésben.
