A mezei gyöngyköles nem tartozik Európában a népszerű növények közé. Azonban miután megkapta a „novel food” (új élelmiszer-összetevő) besorolást az Európai Unióban, Skóciában több mint harminc farmer kezdett bele az érdeslevelűek családjába tartozó gyomnövény termesztésébe.
Azok az élelmiszerek és élelmiszer-összetevők minősülnek új élelmiszereknek és új élelmiszer-összetevőknek (novel food), amelyek emberi fogyasztás céljából történő felhasználása az Unió területén 1997. május 15-e előtt elhanyagolható volt. Ezt követően lépett ugyanis hatályba az Európai Parlament és a Tanács 258/97/EK rendelete, amely az új élelmiszerek és új élelmiszer-összetevők forgalomba hozatalának engedélyezését szabályozza az Unión belül.
Az EU július 23-án döntött a mezei gyöngyköles (Buglossoides arvensis) magjából nyert finomított olaj új élelmiszer-összetevőként történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről, mégpedig azt követően, hogy brit kutatások kimutatták: az Európában őshonos növény igen gazdag omega 3 és omega 6 zsírsavakban.
Ezeket az emberi szervezet számára alapvető zsírsavakat legnagyobb koncentrációban a tengeri halak tartalmazzák, ám a kutatások szerint a mezei gyöngykölesben még több van. Olyan szigorú vegetáriánusok is fogyaszthatják, akik még halat vagy abból készült terméket sem fogyasztanak.
A skótok azt remélik, nagy jövedelmet fognak elérni a mezei gyöngyköles révén, sőt már honlapot is létrehoztak, aminek az a mottója, hogy „Jobb mint a len, nem hal”. Mivel azonban az angol nevéhez (corn gromwell) a köztudatban egy sor negatív negatív jelző kötődött, mivel invazív, és a kultúrnövények termését károsító faj, gyorsan át is nevezték Ahiflowerre, és állítólag ilyen néven fogják szállítani magjait és olaját a kereskedelembe.
Forrás: blog.syngenta.hu
