Alaposan megdrágultak a zöldségfélék idén, ám ennek ellenére a kereslet irántuk és a fogyasztás növekszik. Az árnövekedés fő oka, hogy a szélsőséges időjárás miatt csökkent a termésmennyiség, így több növény piacán hiány alakult ki.
Miközben már tavaly is visszaesés volt tapasztalható, idén a friss zöldségfélék termelési mennyisége 7 százalékkal csökkent 2018-hoz képest – derül ki a KSH adataiból. A termelői árak összességében emelkedtek: a statisztikai hivatal a zöldségfélék, kertészeti termékek 12 százalékos, a burgonya 38 százalékos áremelkedésével kalkulál – írta meg a napi.hu.
A magyar agrárium szempontjából nem volt sikeres év a 2019-es, mert számos termékből kevés és gyenge minőségű nyersanyag termett, ami különösen igaz a zöldségekre, azon belül látványosan a zöldborsóra. A termés elsősorban a szélsőséges időjárási jelenségek – például szárazság, vagy túl sok esőzés – miatt maradt el a megszokott szinttől, amelyre rátett egy lapáttal, hogy hazánkban csekély az öntözött területek aránya. A drágulást az is befolyásolta, hogy egyre nehezebben elérhető munkaerő, azon belül is egyre inkább hiányoznak a szakképzett emberek. Mindezek miatt nyers zöldségek tekintetében hiányhelyzet alakult ki: a kevés termékhez nagyon drágán lehet hozzáférni.
Még jobban érvényesült az áremelkedés azoknál a zöldségféléknél, amelyek termelése kevésbé gépesített, több élőmunkát igényel, vagy nagy mértékben öntözésre szorul. Például a csemegeuborka esetében, amit kézzel szednek le, az áremelkedés olyan mértékű volt, hogy azt már promóciókkal sem igen lehet visszanyomni.
Ha valamiből hiány alakul ki, az importigény robbanásszerűen jelenik meg: jellemzően a karfiol, a brokkoli és a gyökérzöldségfélék – például karalábé, pasztinák, petrezselyem – tartoztak ebbe a körbe. Az árfolyamkockázat viszont már erőteljesen érvényesül, ami beépül az árakba. A borsó viszont Európa többi részén is olyan rossz termésátlagot produkált, hogy a behozatal sem kompenzált, mert nem volt megfelelő mennyiség.
Egy nemrég megjelent, többször idézett elemzésben úgy kalkuláltak: a zöldség- és gyümölcsdrágulás egyik rejtve maradt oka, hogy a piac fehéredik. Vagyis a kormányzati szigornak köszönhetően a nagy- és kiskereskedők immár igyekeznek az áfát pontosan befizetni, így költségeik megugranak, amely tükröződik az árakon is.
