Az első engedélyezett szerek megjelenésével piaci robbanásra készül a permezetődrónos piac. Miután megszülettek az uniós és a hazai jogszabályok is, tavaly beindult a növényvédelmi drónpilóták képzése. A permetező drónok forgalmazói megszerezhették a típusengedélyt a géptípusaikra. Az idei pedig a szerek éve lesz, mert a növényvédőszer-gyártók lépéskényszerben vannak. Az engedélyezéshez már folyamatban vannak szerkísérletek.
Az Mfor kérdezte Damak Ferencet a HRP Europe Kft. szakmai koordinátorát és a DJI drónmárkát forgalmazó MyActionCam Kft. ügyvezetőjét. Többek között az Európai Zöld Megállapodással (Green Deal) 2030-ra fenntarthatóbbá váló növényvédelem drónos forradalmáról is beszélt.
Június elején 23 országból érkezett mintegy 100 partner és disztribútor részvételével kétnapos konferencián készült a DJI mezőgazdasági drónok európai elosztóközpontja, a HRP Europe Kft. és a hazai forgalmazó MyActionCam Kft. a nagy piaci fordulatra. Itthon hogyan állunk?
Jól állunk. Miután megszülettek az uniós és a hazai jogszabályok is, tavaly beindult a növényvédelmi drónpilóták képzése. A permetező drónok forgalmazói megszerezhették a típusengedélyt a géptípusaikra, ahogyan mi is az összes általunk forgalmazott drónra.
De nincs mit kijuttatni. Mikorra várható az első engedélyezett növényvédő szer?
Az idei év a szerek éve lesz, mert már lépéskényszerben vannak a növényvédőszer-gyártók. Úgy tudom, az engedélyezéshez már folyamatban vannak szerkísérletek. Amelyik először tudja engedélyeztetni a saját drónos növényvédő szerét, az lesz az első ezen a hatalmas piacon és gyorsan el is tud terjedni.
Addig a más légi kijuttatásra már engedélyezett készítményeket sem szabad használni? A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) nem adott ki ideiglenes engedélyt drónos kijuttatásra?
A légi kijuttatás nem drónos kijuttatás. Sok országban nem is légi, hanem földi kijuttatásnak tekintik a drónos permetezést, amely szinte a hidas traktor műveleti magasságában juttatja ki a vegyszert. Ráadásul nagyon kevés, hektáronként 5-10 liter a kijuttatandó lémennyiség, ezért nagyobb a hatóanyag-koncentrációja. Nagy hatásfokú növényvédő szer kell erre a célra.
Mégis látni már a határban permetező drónokat. Feketén dolgoznak?
A növényvédős drón repülése már legális, például lombtrágyát, növénykondicionáló anyagokat, tápanyagot már jelenleg is kijuttathatnak. A drónokhoz van már granulátumszóró adapter is, így felülvetésre is használhatók. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara egyik szervezetével mi is elkezdtünk egy technológiai kísérletet, aminek a tapasztalatai akár a kamarai továbbképzésekbe is bekerülhetnek, valamint alapul szolgálhatnak a növényvédelmi drónos gyakorlati képzés fejlesztéséhez.
Hány drónpilóta kérheti áprilistól a Nébihnél, hogy bekerüljön a mezőgazdasági pilóta nélküli légijármű irányítói nyilvántartásba? A februári, budapesti precíziós gazdálkodási konferencián az egyik előadó már 240 képzett növényvédő drónpilótát említett.
A nyilvántartásba csak olyan személyt jegyeznek be, akinek van hatályos – a kategóriának megfelelő – drónpilóta igazolványa és növényvédelmi drónpilóta szakképesítése. A pilóta nélküli légi jármű irányító igazolvány megszerzésére a felkészítő tanfolyam sikeres elvégzését követeli meg a jogszabály. Ez az átfogó képzés nagyon szigorú szabályokra épül, és a tanfolyam elvégzése után a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpontnál (KAV) vizsgáznak a pilótajelöltek. Ha ez megvan, csak utána mehet az illető a növényvédelmi drónpilóta-képzésre. Itt a tanfolyam végén egy akkreditált vizsgaközpont méri fel a résztvevők tudását.
Innentől már permetezhet is?
A legális reptetéshez szükség van még egy műveleti engedélyre is, amiben a pilóta a repülés során várható földi- és légi kockázatokat, valamint ezek csökkentésének módját ismerteti. Ez a növényvédelmi munka során szerencsére egy egyszerű feladat, mivel általában lakott területen kívül, kis magasságban és nem emberek felett dolgozik a drón.
Mekkora befektetés, amíg eljut eddig?
Amíg a pilótapalánta eljut idáig, körülbelül 1,5 millió forintot költött el a képzésre és a műveleti engedélyre, hogy legálisan végezhesse a légi növényvédelmi tevékenységet.
Piaci robbanás lesz, ha már az idén megjelenik az engedélyezett szer?
Nem vagyok jós, de boldog lennék, ha legalább a napraforgó állományszárítást, a deszikkálást már az idén drónnal legálisan lehetne végezni. Azért is szükség lenne a “foltkezelő” drónokra, mert az idei rendkívül gombás évnek ígérkezik szinte minden kultúrában. Nálunk a minap akkora eső volt, hogy pár óra alatt leesett a félhavi adag, és utána kisütött a nap. Azonnal be kellett volna avatkozni, megelőzni a fertőzést légi úton, mert nagygéppel rá sem lehetett menni a táblára.
Ha a gazda látná, hogy a tábla melyik részén támad a gomba. Jó lenne olyan érzékelő, hogy a drónnal észrevegye a levélfonákon a micéliumokat.
Van olyan drónunk, amelyik multispektrális szenzorral már képes a növény állapotát is érzékelni a színeltérés alapján, amit mi még szabad szemmel nem is láthatunk. A foltkezeléssel pedig oda juttatjuk a szert. Ha a vetés után szükség van gyomirtásra, ezeket a gyomfoltokat is már jól látjuk a drónról, és jól körülhatárolva ki tudjuk juttatni a szert.
A mesterséges intelligenciával majd azt is maga dönti el a gép, mikor kell permetezni?
Vannak már erre kísérletek, de a mezőgazdaságban továbbra is nagyon fontos a személyes tapasztalat, és az ez alapján hozott döntés.
Mekkora beruházás az azonnali beavatkozás? Egy 100 hektáros gazdának érdemes drónt venni, vagy inkább a szolgáltatást megrendelni?
A nagyobb teljesítményű, óránként 14 hektár lekezelésére képes permetező drónnak 10-11 millió forint a bekerülési költsége, a szükséges pótakkumulátorokkal, töltőkkel együtt. Ezzel 8-10 óra alatt le lehet permetezni 100 hektárt. Azaz, ha jó az idő, egy nap, ha nem, akkor kettő.
A szolgáltatáshoz meg várni kell?
Most, a piacnyitás kezdetén még kevés a szolgáltató, magasak az árak. Kevéssé fejlett ez a szektor. Pedig a gomba minden gazdaságban egyszerre jelentkezik, de a szolgáltató nem tudja mindenkinél azonnal elvégezni a munkát. A gazdáknak ezért szerintem saját drónjuk lesz. Egy 10 milliós beruházás 100 hektáros gazdaságban már talán nem annyira megterhelő. Az Európai Zöld Megállapodás alapján a 2030-ra megcélzott radikális növényvédőszer-csökkentésben is fordulatot hozhat így a légi foltkezelés.
A nagy termelési integrációk, az AXIÁL és a KITE is készül a piacnyitásra?
A mezőgép-forgalmazó AXIÁL Kft.-vel kötött együttműködés értelmében a növényvédős drónok karbantartását, az idényre való felkészítést és az egyéb javításokat mi végezzük, ez a tevékenység tovább bővült. A cég megoldást kínál, ha a gazdának van hagyományos permetezőgépe, de szüksége van a légi kijuttatásra, ahhoz adja megoldást.
Ha támad a kártevő, fertőz a betegség, a gomba, azonnal kell majd a permetező drón, hirtelen tömeges lehet az igény. Hány nap a szállítás, lesz elég?
Ideális esetben a megrendelést követő1-2 munkanapon belül ott a gép üzembe helyezve, és mivel a teljes európai régiót Magyarországról szolgáljuk ki, valószínűsíthetően hazánkban nem lesz hiány a DJI mezőgazdasági drónjaiból.
A konferencián elhangzott, hogy Kínában már 71 millió hektárt permeteznek drónokkal. Mit tudnak ebből itthon hasznosítani?
Például azt, hogy a növényvédős drónbalesetek legtöbbje emberi hibákra vezethető vissza, ezen segíthet a mesterséges intelligencia is, de az sem varázsszer. A gépet is tanítani kell, például a gépi látásra. Magától nem ismeri fel, meg kell rá tanítani, hogy ez a kezelendő gyom, az pedig a kultúrnövény – mondta Damak Ferenc.
