Időjárás tekintetében a tavalyi év sem kímélte a mezőgazdasági termelőket. Még sosem volt példa arra, hogy egy szezonon belül minden időjárási kockázat előforduljon. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felmérése szerint mindezek ellenére a kisebb gazdaságok jelentős része semmiféle biztosítással nem rendelkezik. A 2018-as csapadékszegény őszt hideg és száraz tél követte. Az idő melegebbre válásával azoknál a növényeknél, amelyek sikeresen átvészelték a telet, megindult a vegetáció. Azonban voltak olyan őszi vetések, amelyeket jelentősen visszavetettek a fejlődésben a csapadékmentes hónapok, így több állomány indította a 2019-es évet már tavasszal látható hozamkieséssel.
A NAK biztosításközvetítő falugazdászainak visszajelzése alapján az aszályos időszakot követően megnőtt az érdeklődés a mezőgazdasági biztosításokra. A hosszan tartó csapadékhiányos időszakot hetekig tartó esőzés váltotta fel, ami a kultúrák egy részének még időben érkezett. Azonban volt olyan terület is, ahol az aszály okozta kárt a belvíz kártétele követte. Ezután júliusban több jelentős vihar is kialakult, amelyek már nem csak a kultúrnövényekben okoztak jelentős veszteséget, de a mezőgazdasági épületek,a fóliasátrak, az üvegházak és az öntözőberendezések megrongálódását is okozták. A júliusi viharok okán az Agrárminisztérium a kárenyhítési rendszerben nem kezelt káreseményekre de minimis támogatás keretében nyújtott kárenyhítést – írta a NAK.
Kihagyta a biztosítás megkötését a gazdák többsége
Az igények benyújtására a gazdáknak október folyamán volt lehetőségük. A NAK azt tapasztalta, hogy az érintetteknek nagy többségében lett volna lehetőségük biztosítaniuk a termelésükhöz szükséges berendezéseiket, ám nagyon kevesen élnek a biztosítók által nyújtott pénzügyi védelemmel. Tapasztalataik alapján a 100 hektárnál kisebb területen működő gazdaságok jelentős többsége nem rendelkezik semmilyen biztosítással. Ugyanakkor az állami kárenyhítési alapból is csupán a kárenyhítési összeg 50 százalékát kaphatják meg a termelők, ha nincs növénybiztosításuk.
A NAK szerint fontos hangsúlyozni, hogy a mezőgazdasági kockázatkezelés 2 pillérből áll:
a növénybiztosításból és a kárenyhítési alapból. Utóbbira akár 70 százalékos díjtámogatást is igényelhetnek a gazdák. Hatékony védelmet a két pillér együttes alkalmazása jelent az időjárási kockázatok káros anyagi következményei ellen.
