Megfelelő vetőmag-kiválasztással, modern technológiával és energiatakarékos gazdálkodással a magyar kukorica- és búzatermelők is felvehetik a versenyt a nyugat-európai gazdálkodókkal – ezt bizonyították a Debreceni Egyetem kutatásai. A szakmai konferencia előadásain sok helyi sajátosságot és adatot mutattak be a Hajdúságból. Így látták Debrecenben a Magro.hu által szervezett Kukorica és Búza Konferenciasorozat rendezvényét.
Dr. Nagy János volt a szakmai konferencia első előadója
Magyarország szántóinak legnagyobb részét a kukorica és a búza foglalja el. Mindkét növény vetésterülete körülbelül 1 millió 200 ezer hektárra tehető. Ezért meghatározó szerepet játszanak a mezőgazdaságban és a GDP-ben egyaránt. Ugyanakkor a termesztés hatékonysága még mindig elmarad Nyugat-Európáétól és a tengerentúli országokétól. A Debreceni Egyetem kutatója, Dr. Nagy János szerint a probléma megoldása a precíziós termesztés.
A gazdálkodóknak azonban figyelni kell arra is, hogy már a talaj-előkészítésben rendkívül energiatakarékos (főleg víztakarékos) megoldásokat alkalmazzanak, hiszen a csapadékmennyiség Magyarországon minden növénykultúránál korlátozó tényező. A megfelelő vetőmag kiválasztása után pedig a tápanyag-ellátást, -ápolást és a szükséges öntözést is biztosítani kell. Mindezt hatékonyabb ráfordítással és nagyobb terméseredménnyel, mint eddig, ami a kutatásaink szerint lehetséges – mondta Nagy János professzor a Magro Kukorica és Búza Konferenciasorozatának debreceni rendezvényén.
A tanácskozást január 18-án rendezték meg az intézmény Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán, ahol 16 kiváló szakember mutatta be a kukorica- és a búzatermesztéssel kapcsolatos legújabb ismereteket – írja a Hajdú Online oldal helyszíni riportjában.
A szakmai konferencia előadói a termesztéstechnológia teljes vertikumát ismertetik a talaj-előkészítéstől a vetőmag kiválasztásán, a trágyázáson és a növényvédelmen keresztül egészen a tárolásig az értékesítéssel bezárólag
– mondta a rendezvény kezdetén Németh István, a szervező Magro.hu mezőgazdasági piactér ügyvezetője.
A rendezvényre a lap becslése szerint közel háromszáz gazdálkodó érkezett az ország minden részéből. Rajtuk kívül még a Kárpátaljáról, Erdélyből és a Partiumból is regisztráltak érdeklődők, hogy korszerű szakmai ismeretekre tegyenek szert.
Azt tesszük, amit 150 évvel ezelőtt az alapító atyáink megfogalmaztak: tudást nyújtunk a Tiszántúl gazdálkodóinak
– mondta Dr. Komlósi István, a kar dékánja dékán.
A Debreceni Egyetem agrárkarának az a célja, hogy Közép-Európa mezőgazdaságban meghatározó tudás-előállító és továbbító intézménye legyen. Küldetésünk továbbá, hogy víz-, energiatakarékos, környezetbarát és gazdaságos élelmiszerellátást valósítsunk meg. Ez valójában a körforgásos biomassza gazdálkodás alapja. Ebbe illeszkednek a mai előadások, sőt a kar pályázatai is ezt a filozófiát támogatják – folytatta a dékán.
A korszerű gazdálkodás, fenntarthatósági követelmények nemcsak a terméshatékonyság, hanem a pályázati támogatások szempontjából is fontos lehet a jövőben a termelőknek.
2020 után egy más alapokon működő támogatási rendszer lesz, erre az új kihívásra minden gazdálkodónak fel kell készülnie
– mondta Farkas Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának alelnöke, a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság megalapításáért felelős kormánybiztos.
A környezettudatos, precíziós gazdálkodásnak az alapjait mindenkinek el kell sajátítani, aki mezőgazdasággal foglalkozik, mert akkor talán a támogatási források is fennmaradhatnak azon a szinten, mint ahol ma állnak. Ez azonban a szakmai alapok bővítése, új információk szerzése nélkül elképzelhetetlen. Ezért is fontos ez a mai konferencia – folytatta a kormánybiztos.
Megállapodás a Mezőhegyesi Ménesbirtokkal
A Debreceni Egyetem tavaly novemberben kötött együttműködési megállapodást a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt-vel, öt további egyetemmel és a Magyar Tudományos Akadémiával együtt. A megállapodás értelmében a ménesbirtok tangazdasági képzés keretében szervezett gyakorlati oktatási, kutatási és fejlesztési program helyszíne lesz. A felsőoktatási intézmények hallgatói gyakorlatra alapozott képzésben, közös oktatási-kutatási programokban vehetnek részt.
Érdekli a szakmai konferencia előadóinak témája és véleménye?
Kattintson ide és olvassa el az előadókkal készített interjúkat!
