Jó agrárüzleti lehetőség a Nyugat-Balkánon

Jó lehetőségek vannak a tőlünk délre, délkeletre fekvő országokban, a Nyugat-Balkán is ilyen régiónak számít. A magyar agrárkivitel jelentős részét a gépek, a mezőgazdasági berendezések és technológiák  teszik ki, de természetesen nyersanyagok, feldolgozott élelmiszerek és vetőmagok is vannak az exportált árucikkek között. Összességében mintegy 20 százalékot tesz ki az agrár- és élelmiszeripari összkivitel aránya a teljes exporton belül.

Bukovic Zsolt, az EXIM belgrádi képviseletvezetője, a Nyugat-Balkán térségért felelős üzletfejlesztési igazgatója a régió üzleti lehetőségeiről beszélt a Magyar Mezőgazdaságnak, ezt az anyagot szemléztük.

Felfutóban van a régió gazdasága; a Nyugat-Balkán az agrárüzleteknek is jó lehetőséget kínál - képünkön Montenegró
Felfutóban van a régió gazdasága; a Nyugat-Balkán az agrárüzleteknek is jó lehetőséget kínál – képünkön Montenegró
Mit kell tudni a Nyugat-Balkánról?

Amikor erről térségről beszélünk, akkor figyelembe kell venni, hogy 8 eltérő helyzetű és adottságú országról van szó: Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Koszovó, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Macedónia és Albánia. Történelmük, kultúrájuk, és a jelenkori viszonyaik is nagyban eltérnek. Más és más potenciállal rendelkeznek, más a nyugati integráltságuk foka. Szlovénia és Horvátország például a NATO és az Európai Unió tagjai. A térség országai ugyanakkor gazdasági értelemben kompatibilisek egymással, hiszen legtöbbjük korábban egy országot alkotott, Jugoszlávia részeként működtek.

Jelenleg milyen gazdasági kilátásaik vannak ezeknek az országoknak?

A már említett Horvátország és Szlovénia érett gazdaságnak számít, a többi pedig inkább feltörekvő gazdaság. Ez utóbbiak jelenleg egy intenzív fejlődést élnek meg, itt tehát nagyobb a gazdasági növekedés lehetősége is.

Mekkora a már meglévő magyar tőke a régióban?

Mintegy 3 milliárd eurónyi magyar befektetés van jelenleg is a térségben. Ennek jelentős részét adja a MOL horvátországi, valamint az OTP szintén ottani, illetve szerbiai beruházása. Várható, hogy a magyar befektetett tőke is további teret nyer a régió országaiban.

Milyen növekedési adatok vannak ezekben a gazdaságokban, és milyen bővülési kilátások várhatók a jövőben?

Eddig aránylag mérsékelt növekedést láttunk, ugyanakkor arra lehet számítani, hogy a bővülés éppen az elkövetkezendő években indul be igazán. Szerbia 2 százalékos, Bosznia-Hercegovina 1,6 százalékos gazdasági növekedése mellett ugyanakkor Albánia tavaly is 3,8 százalékos bővülést tudhatott magáénak. A következő évekre persze nehéz lenne biztosat jósolni, de általánosságban 3–4 százalékos gazdasági növekedést joggal lehet várni a térségtől. Ebből persze Magyarország is kiveheti a részét.

Milyen a mostani gazdasági kapcsolatrendszerünk ezekkel az országokkal? Kik a legfőbb partnerek a térségben, és mekkora jelentőséggel bírnak mindezek a magyar külgazdaságban?

Jelenleg is kiterjedt kereskedelmet folytatunk ezen országokkal, de látszik, hogy ez tovább növelhető. A kétoldalú kapcsolatok persze Szerbiával a legélénkebbek. Ezzel az országgal tavaly mintegy 2,5 milliárd eurós forgalmat bonyolítottunk. Szerbia tehát nagy szereplő, de Magyarországnak különösen fontos a térség többi országával ápolt gazdasági kapcsolata is, hiszen az Európai Unión kívüli exportunk csaknem negyede a Nyugat-Balkán régióba irányul. Mindez nagyon komoly státuszt jelent, hiszen az Európai Unión kívüli partnerek között egészen komoly országok is vannak, mint például az Egyesült Államok, vagy Kína. Ennek fényében a harmadik országos export negyedét birtokló Szerbia valóban komoly partner, amellyel nagyobb forgalmat bonyolítunk, mint a szintén jelentősnek számító Törökországgal. Mindez azt gondolom, jól mutatja Szerbia szerepét a magyar külgazdaságban.

Mi a helyzet a térség többi országával?

– Szerbia jelentékeny adatait Szlovénia esetében a csaknem 2,4 milliárd, Horvátországnál pedig a nem egészen 2,2 milliárd eurós kereskedelmi forgalom követi. Aránylag jelentősnek mondható még a Bosznia-Hercegovinával folytatott kereskedelem, amely 478 millió eurót tesz ki, valamint Macedónia a 368 millió eurós forgalommal. Albánia a 114 millió eurós, valamint Montenegró a 73 millió eurós kétoldalú kereskedelemmel még nem számít nagy szereplőnek. Azonban mindkét ország esetében érdemi gazdasági növekedés várható, amely tovább növelheti az eredményeket.

Milyen a mérlege ezeknek a kétoldalú kapcsolatoknak?

Csaknem minden térségbeli országgal kapcsolatban többletünk van, vagyis a külkereskedelmi balansz Magyarország javára pozitív. Ez alól csak Szlovénia kivétel, amely jellemzően erősen exportorientált gazdaság. Ebben az esetben kismértékben meghaladja az import az exportot.

Ebből a forgalomból mennyit tesz ki a magyar agrárkivitel?

– Attól függ mit értünk agrárkivitel alatt, hiszen ez nagyon szerteágazó árukat és szolgáltatásokat takar. Jelentős részt tesznek ki a gépek, mezőgazdasági berendezések és technológiák, de természetesen nyersanyagok, feldolgozott élelmiszerek és vetőmagok is vannak az exportált árucikkek között. Összességében azt mondanám, hogy mintegy 20 százalékot tesz ki az agrár- és élelmiszeripari összkivitel aránya a teljes exporton belül. Ez – figyelembe véve a nemzetgazdaság arányait – jelentős mérték, de számíthatunk arra, hogy a térség gazdasági növekedése miatt ez a hányad akár még tovább növekedhet a következő években.

Melyik ágazatok, vagy területek lehetnek azok, amelyek konkrét üzletekre számíthatnak a megállapodás kapcsán?

Főleg olyan területeken várható további kapcsolatépítés és konkrét beruházás, amelyekben Magyarország tudást, technológiát exportálhat. Ilyen terület a vízgazdálkodás, a hulladékgazdálkodás, a mezőgazdaság, valamint a megújuló energiaforrások ügye.

A teljes interjút ide kattintva olvashatja el.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!