A klímaváltozás okozta negatív hatásokhoz a mezőgazdaságban is igazodni kell, ennek része az öntözésfejlesztés. A versenyképesség fenntartásához nélkülözhetetlen lesz a termőföldek öntözése. Miért van az, hogy ha ennyire fontos a locsolás, Magyarországon az öntözött felület alig 2 százalékot tesz ki a művelt terület arányához viszonyítva? Pedig pályázati pénz, megfelelő technológia és öntözési közösségek támogatása is segíti a nagyobb arány megvalósulását. A kérdésre adott válaszok nem minden esetben olyan egyértelműek, mint azt a gazdák gondolnák.
Az extrém szárazság és az enyhe téli időjárási viszonyok óriási gondokat okoznak a mezőgazdasági termelők számára, melyekre a lehető leggyorsabb módon kell hatékony módszert találni – írta az Agrárszektor. Éppen ezért az öntözésfejlesztésre is komoly hangsúlyt kell helyezni, hiszen az aszály miatt már nem várhatnak természetes segítséget a gazdák. A mesterséges öntözés megvalósítása azonban összetett folyamat. Ezt a Kalocsa Térségi Öntözési Közösség vezetője, Szigeti Tamás és a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) Öntözésfejlesztési Főosztálya is megerősítette a portálnak.
Nagyon kevés az öntözött terület az országban
Magyarországon az öntözött területek aránya nagyon alacsony, jelenleg mindösszesen 180 ezer hektár vízjogilag engedélyezett öntözhető terület van – írták. Az öntözött terület nagysága 2020-ban nem érte el a 80 ezer hektárt, az országos mezőgazdasági terület 2 százalékát sem. A kutatások szerint azonban hazánkban a jelenlegi vetésszerkezet és vízkínálat mellett is közel 400 ezer hektár gazdaságosan öntözhető terület bevonására lenne lehetőség. Már több mint 30 éve kezdett el jelentősebben csökkenni az öntözéses gazdálkodások területének mérete és ez azóta is stagnál. Mi ennek az oka? A válasz nem egyszerű: az öntözéses gazdálkodásra való áttérés akkor térül meg és akkor lesz gazdaságos, ha minél nagyobb területen valósul meg. Ez az, amit megnehezít a jellemzően kis birtokméret. Ezt a méretbeli strukturális eltérést oldhatja meg a jelenleg is folyamatban lévő öntözési közösségek megalakulása, ahol a termelői összefogás hatására létrejövő nagyobb birtokméreten gazdálkodók számára is egy megtérülő beruházás valósul meg. Ezáltal az állami vízszolgáltató számára is kezelhető vízigény gyűlik össze.
Ám nem ez az egyetlen kihívás. Az egyik legnagyobb gond az idő, mert egy öntözésfejlesztési beruházás csak hosszú időtávban tud működni és megtérülni, ám jelentős költségekkel jár az öntözéses gazdálkodásra áttérő beruházó számára.
A bérletes helyzet hátráltat
A mezőgazdasági termelésben résztvevő földhasználók nagy része viszont bérelt területen gazdálkodik és csak rövid időre kap egyszerre lehetőséget az adott terület művelésére. Éppen ezért, a termelő számára kockázatot jelent egy ilyen mértékű beruházás, mivel hosszú a megtérülési idő és nem biztosított az sem, hogy a beruházás eredménye a beruházóé marad. A szakértők között nagy az egyetértés abban, hogy a kulcs az összefogásban és az öntözési közösséghez való csatlakozásban van.
Egyre nagyobb az összefogás a magyar gazdák között. Bár versenytársai egymásnak, de az öntözés összehozta őket annak érdekében, hogy mindenkinek legyen elegendő vize. 40-50 környéken van elismert közösség, ez is nagy segítség lesz – mondta Szigeti Tamás.
Az öntözési közösségek szerepe
A gazdák összefogásának ösztönzésére vezették be Magyarországon 2020-ban az öntözési közösségek fogalmát. Egy ilyen közösség lehet gazdasági társaság, szövetkezet, vagy termelői csoport, tagjai pedig egy adott, körülhatárolható térségben (öntözési körzet) földhasználati jogosultsággal rendelkező mezőgazdasági termelők. A mérethatékonyság biztosítása érdekében az öntözési közösség elismerésének feltétele, hogy a tagjai együttesen legalább 100 hektár szántóföld, vagy 10 hektár kertészeti növénykultúra öntözését biztosítsák.
Oktatás segíthet az öntözésfejlesztés legjobb megvalósításában
Szigeti Tamás szerint a fejlődés egyik legfontosabb területe az oktatás. Elengedhetetlen lesz a jövőben a gazdák képzése ezen a területen is, hiszen jelenleg sok esetben koncepció és szaktudás nélkül egyszerűen csak locsolnak. Éppen ezért fontos lenne, hogy minél többen jelentkezzenek precíziós mezőgazdaságot oktató képzésekre. A precíziós szakmérnökök száma a 300-at sem éri el az országban, de a cél az, hogy ez a szám meghaladja a 2 ezret.
Növelni kell az öntözött területek számát – de hogyan?
Az öntözéses gazdálkodás hatására magasabb terméshozam és magasabb jövedelem érhető el. Másrészt az egyre szélsőségesebbé váló csapadékhiány és hőmérséklet hatására kialakult helyzet miatt a hozambiztonság eléréséhez, a növénytermesztés sikerességéhez is megoldást jelenthet – tudta meg portál a Nemzeti Földügyi Központtól. A nyarak folyamán egyre komolyabb hőségperiódusok tapasztalhatók. Az így kialakult aszályos időszakok kompenzálására már nem lesz elegendő a megfelelő talajművelés, ezért elsősorban az öntözéses gazdálkodás bevezetésével mérsékelhetők a vízhiányos időszakok negatív hatásai.
Egyre jelentősebbek az aszálykárok
Aszálynak minősül az a kedvezőtlen időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakában 30 egymást követő napon belül:
- a lehullott csapadék összes mennyisége a 10 millimétert nem éri el, vagy
- a lehullott csapadék összes mennyisége a 25 millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot.
2019-ben a legsúlyosabb károkat az aszály okozta, mégpedig 160 ezer hektárnyi területen, amely az összes károsodott terület 54 százalékát érintette. Összegben 6,5 milliárd kárenyhítő juttatás kifizetését jelentette, ami a teljes kárenyhítő juttatás 47,2 százalékát tette ki. Ez a nagymértékű aszálykár által sújtott terület potenciálisan érintett az öntözendő területek növelésével.
Vízmegtartó képesség és terméskiesés
Jó földminőség esetében az öntözésfejlesztési beruházás szinte biztosan többlet hozamot eredményez, de a jó termékenységű talajok magasabb víztartó képességgel rendelkeznek. Ezért az aszály okozta terméskiesés kockázata az esetükben alacsonyabb, mint a gyengébb minőségű talaj esetén. Elmondható tehát, hogy öntözésbe fektetni a jelenlegi klímaváltozási tendenciák mellett egyre több területen megtérülő beruházás lesz – fogalmazott a Nemzeti Földügyi Központ. Hozzátették, hogy a legmegfelelőbb öntözési technológia esetenként eltér.
A mérethatékonyság pedig több szempontból is kiemelten fontos dolog. Hazánkban jelenleg az elaprózódottság jellemzi a birtokszerkezetet. A gazdaságok átlagosan 5-6 darab 5 hektár átlagterületű parcellát művelnek, de még a 300 hektár feletti gazdaságok egyben művelt parcelláinak átlagos mérete is csak 16-17 hektár.
A hatékony öntözésfejlesztéshez a jelenlegi birtokviszonyok mellett ezért elengedhetetlen az adott térség gazdáinak összefogása. Ez rengeteg problémára megoldást jelenthet. Például arra is, ha van egy elhanyagolt állapotban levő öntözőcsatorna-rendszer, mert annak rendbetétele és karbantartása, vagy egy szivattyútelep kiépítése egyszerre több helyi gazdálkodó földjeinek vízellátását is lehetővé teszi. Amennyiben pedig az érintett gazdák összefogásban végzik el az említett feladatokat, akkor a költségek is megoszlanak köztük.
A precíziós gazdálkodásba is be kell építeni
A precíziós növénytermesztés a termőterület változékonyságának megfelelő technológiák alkalmazását jelenti. Vízgazdálkodási szempontból is gyakori az öntözéses növénytermesztésben a termőhely heterogenitásához alkalmazkodó öntözéstechnika alkalmazása. Ahogy minden más precíziós megoldás, a precíziós öntözés is megfelelő technikát, gazdálkodási szemléletet és menedzsmentet igényel.
VRI (Variable Rate Irrigation) – zóna szerinti öntözés a szántóföldön
A VRI technológia, vagyis a hely adottságain szerint meghatározott öntözés bevezetésének alapfeltétele egy pontos táblatérkép. Ez tartalmazza a talajra vonatkozó alapinformációkat, mint például a talajtípust, a szervesanyag-tartalmat, a mikrodomborzatot, a vízállásos területet és a nem öntözendő táblarészeket. Továbbá a növényre vonatkozó rétegtérképekre is szükség van, mint a növénytérkép és a hozamtérkép. Ezek a térképek teszik lehetővé az öntözéstervezéshez szükséges alaptérkép összeállítását. Az alaptérkép segítségével kiválasztható a megfelelő öntözési mód. Az öntözésvezérlés megfelelő kialakításához elengedhetetlen információ a talajnedvesség, ezért az aktuális vízpotenciál-mérés kiemelt jelentőségű. A méréshez használt szenzorok megfelelő elhelyezése a kulcsa a technológia sikeres alkalmazásához.
A klimatikus viszonyok pontos ismerete is meghatározza a precíziós öntözést, így a levegő hőmérséklete, a relatív páratartalom, a napsugárzás intenzitása, a csapadék, a szélirány és szélsebesség adatok beszerzéséről vagy a közeli meteorológiai szolgáltatótól kell gondoskodni, vagy saját meteorológiai állomásokkal oldhatják meg.
A VRI-elemekkel felszerelt öntözőgépek üzemeltetése egy komplett számítógépes eszközcsomagot igényel. Az öntözésfelügyelet és ellenőrzés rádiós, internetes vagy GSM-alapú, valós idejű adatátvitellel történik, nagy pontosságú (2–3 centiméteres) GPS-helymeghatározással. Az öntözőberendezés vagy öntözőberendezések csoportját pedig számítógépről, laptopról, tabletről vagy okos telefonról lehet vezérelni.
Menedzsmentzónákra osztva történik az öntözés
Ez a rendszer a termelők számára lehetővé teszi azt, hogy egy bizonyos szektorban vagy egy gazdálkodási zónában tetszés szerint módosítsák a kijuttatott vízmennyiséget azáltal, hogy a körforgó öntöző mentén 30 különböző zóna, valamint 5400 gazdálkodási zóna is kialakítható a helyi sajátosságoknak megfelelően. A mikroöntözés pedig már egy eleve precíziósan megvalósuló öntözési technológia, mivel lehetővé teszi az öntözővíz nagy pontosságú adagolását és eloszlatását. Viszont ezt a technológiát alkalmazva is felvetődhet az igény a különböző vízigényű kultúrák egy öntözőrendszerrel történő termesztése esetében a helyileg változtatható vízadagú öntözésre. A mikroöntözési technológia stabil telepítésű, így a VRI alkalmazás lehetőségét előre tisztázni kell.
Segítség lehet a klímaváltozás elleni küzdelemben is
Az öntözésfejlesztés egyik fő célja a magyar mezőgazdaság versenyképességének, hozzáadott értékének és jövedelemtermelő képességének növelése, illetve a klímaváltozás mezőgazdasági termelésre gyakorolt egyre erősödő kedvezőtlen hatásainak csökkentése. A mezőgazdaságra gyakorolt hátrányos hatások mérséklésben kiemelt szerepe lehet az öntözött területek bővítésének. Szigeti Tamás szerint az aszály miatt további nagy terméskiesésekre kell számítani. Sőt, egyes területeken már akkora a szárazság, hogy már nem csak a növényeket, hanem a legelőket is öntözni kell.
A klímaváltozás és a nagyobb gyakorisággal előforduló száraz évjáratok negatív hatásait rövid és középtávon csak a termőterületek öntözésbevonásával lehet kiküszöbölni. Az öntözéses gazdálkodás terjedésének szén-körforgalom szempontjából való előnyös hozadéka, hogy az öntözött növénykultúrák jobb általános kondíciójának köszönhetően nagyobb levélfelület-indexszel bírnak a nem öntözött növényekhez képest. Ez hatékonyabb szén-dioxid megkötést eredményez, és így pozitívan járul hozzá az oxigén-termeléshez, ami a klímaváltozásra is jó hatással van – írta a Nemzeti Földügyi Központ.
A pályázatok is nagy lökést adhatnak az öntözés fejlesztésének
Fontos a gazdáknak, hogy megjelent „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” című pályázati felhívás, melynek célja a mezőgazdasági termelés biztonsága és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodása érdekében
- a vízvisszatartás,
- a vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás,
- a takarékos öntözési technológiák elterjesztése,
- a klímaváltozásnak ellenálló termelési módszerek és fenntartható területhasználat biztosítása,
- a felszíni és felszín alatti víztestek mennyiségi szempontból jó állapotba hozásához és/vagy a jó állapotuk megőrzéséhez szükséges intézkedések támogatása.
A célcsoport pedig azok mezőgazdasági termelők, akik fejlesztési eredményei hozzájárulnak a mezőgazdaság termésbiztonságának és versenyképességének növekedéséhez, valamint figyelemmel vannak a vízkészletekkel való felelős gazdálkodásra. Nemrégiben megjelent “Az öntözési közösségek együttműködésének támogatása” című pályázati felhívás, melyre az agrárpolitikáért felelős miniszter által elismert öntözési közösségek pályázhatnak.
