Májusban fürjek, foglyok, fácánok, bíbicek ülnek fészkeiken vagy éppen csibéiket vezetik a fűben, fehérjében dús rovartáplálékot keresve. A mezei nyúlfik, suták által elfektetett őzgidák szintén a dús növényzetű lucernásokban találnak menedéket és bőséges táplálékot. Azonban a mai modern, nagy munkasebességű és munkaszélességű kaszálógépek elől egyiküknek sincs esélye elmenekülni…
Május közepétől a gazdálkodók elkezdik lekaszálni a lucernásokat, réteket széna-, illetve szenázskészítés céljából. Ugyanekkor zajlik viszont a mezőgazdasági területeken élő állatok szaporodási, utódnevelési időszaka is.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
79. § (1) pontjának h) alpontja szerint:
Nem vált be a vadriasztó lánc
„A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében köteles apróvadas vadászterületen az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott táblák kaszálása során vadriasztó láncot vagy egyéb, hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt használni.”
Érthető a törvényi rendelkezés szándéka – mint hogy köteles a föld használója vadriasztó láncot, eszközt alkalmazni a kaszálás során –, a gyakorlatban bebizonyosodott, hogy ezek a módszerek nem hatékonyak, illetve a gazdálkodók nem is alkalmazzák széleskörűen e munkák végzésekor.
A technológia fejlődése azonban e problémát is orvosolhatja; a drónok az agrárium számos ágazatában bebizonyították használhatóságuk sokrétűségét (gyomosodás, permetezés, különféle növénybetegségek detektálása stb.) és hatékonyságát. Mindeddig viszont hazánkban még nem alkalmazták a vadgazdálkodási ágazatban kaszálás előtti őzgidamentésre.
Hőkamerával szerelték fel a drónt
Török Henrik szervezésében, a nyolcezer hektáron gazdálkodó Kóhalma Vadásztársaság elnökének és hivatásos vadászainak közreműködésével, az Országos Magyar Vadászkamara Fővárosi és Pest vármegyei Területi Szervezetének támogatásával az ABZ Drone Kft. munkatársai hajtották végre Alsónémedi határában, a vadásztársaság területén, hőkamerával felszerelt drónnal a különböző vegetációban történő gidakeresést és -mentést.
A projekt sikeressége elöljáróban minden érdekelt, még a meghívott sajtó számára is kétségeket ébresztett, lévén, hogy korábban ilyen tapasztalatokkal nem rendelkezett sem a magyar vadgazdálkodási szakma, sem a drónokkal szolgáltatást nyújtó, illetve azokat forgalmazó cégek.
Jól elkülönítetten voltak láthatók a kijelzőn a különféle hőforrások
A hajnali órákban kezdődött el a Yuneec E20TVX termál hőkamerával felszerelt YUNEEC H850 RTK típusú pilóta nélküli légi jármű felemelkedése a már előre kinézett, várhatóan elfektetett őzgidákat rejtő kaszálón és búzatáblán. A hűvös, hajnali időben 100-120 méteres magasságba felröptetett drón hőkamerája jól elkülönítetten láttatta a kijelzőn a különféle hőforrásokat.
Pockok, mezei nyulak, sőt egy bíbicfészek is kirajzolódtak a képernyőn, olyannyira, hogy a légi jármű repülési magasságának csökkentésével a tojások számát is meg lehetett számolni.
Gidának azonban nyoma sem volt, mígnem egy mezei nyúlnál talán valamivel nagyobbacska hőforrást nem jelzett a kijelző. Ekkor a drónkezelő telefonon keresztül irányította a hivatásos vadászt, hogy a drónhoz képest merre találja a vélt vadat, és hamar nagy öröm fogta el a jelenlévőket, mikor beigazolódott, hogy a hőkamerával felszerelt drón képes nagy takarás mellett is pontosan láttatni a gida helyzetét. A lelkesedés a búzatáblára röpítette a kint lévőket, ahol további két gidát sikerült detektálniuk a drónpilótáknak.
A svájci őzállomány növekedni kezdett
Török Henrik szervezőként összefoglalva a napot elmondta, hogy ilyen állatmentő, állatvédelmi tevékenységet Ausztriában, Németországban, Svájcban már évek óta végeznek eredményesen, ahol logisztikai központok létrehozásával, drónpilóta-nyilvántartással és a gazdák részére az állatvédelem kihangsúlyozásával az őzgidamentés olyan sikeressé vált, hogy a svájci őzállomány növekedni kezdett.
Magyarországon nem áll rendelkezésre adat arról, hogy mennyi őzgida esik a kaszálógépek áldozatául. De minden állat számít, a vad védelme a vadászatra jogosult és a mezőgazdálkodó érdeke egyszerre.
Pető Zoltán, az OMVK Fővárosi és Pest vármegyei Területi Szervezetének titkára ezt csak alátámasztotta:
„Tudnunk kell, hogy a mai kaszálógépek munkaszélessége 3-10 méter között változik. Ha hozzászámítjuk az adott munkasebességet, akkor érhetőbbé válik az adott vad veszélyeztetése.
A kaszálás előtti vadmentés nélkül, különösen, ha a lekaszált takarmányt befóliázva, levegőtől elzártan tárolják, a „bedarált” vad bomlásnak indul, és akár egy botulizmus-fertőzés veszélye is fennállhat.
Vannak olyan gazdálkodók is, akik számára az állatvédelem másodlagos
Ennek ellenére a magyar gazdatársadalom véleménye és hozzáállása valószínűleg megoszlana a módszerről: egyes gazdák harmóniában élnek és gazdálkodnak a természettel, fontos számukra az állami tulajdonban lévő vadállomány védelme, ugyanakkor vannak olyan profitorientált gazdálkodók is, akik számára az állatvédelem másodlagos. Mindenesetre az bizonyos, hogy hazai körülmények között is hatékonyan alkalmazhatónak látszik a módszer, nemcsak az őzgida, de akár talajon fészkelő madarak fészkének megkeresésére is” – mondta a titkár.
Érdemes lenne a keresés eredményeit előadások formájában széles körben bemutatni, akár a következő évben megrendezendő FeHoVa-kiállítás keretein belül, ugyanis a módszer hatékony, a vad számára minimális stresszel jár, és egyetlen állat sem érdemli meg az ily felesleges halált.
(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)
