Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Növényvédelmi Szövetség és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Ezzel a két szervezet vezetője egy, már évek óta tartó szakmai kapcsolatot tett még szorosabbá. A növényvédőszeres szakmai munkacsoport együttműködése további magas szintű tevékenységet tesz lehetővé.
A megállapodást Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Kovács Gyula, az MNSZ elnöke írta alá a XXII. Pápai Agrárexpo megnyitója előtt. A hírről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara oldala számolt be.
A növényvédelmet érintő kérdések megoldásában fontos szövetségeseink lehetnek a növényvédőszer-gyártók és -forgalmazók, valamint az őket képviselő Magyar Növényvédelmi Szövetség. Velük, a Növényorvosi Kamarával, a szaktárcával és a NÉBIH-el közös fórumot kívánunk létrehozni, ahol olyan megoldási javaslatok születhetnek, amelyekkel a gazdálkodókat érdemben tudjuk segíteni – mondta a Győrffy Balázs.
Ahogy azt említette, a munkacsoportban komoly kérdésekben kell döntéseket hozni vagy felszólalni, ilyen például egyes növényvédő szerek kivonása az uniós mezőgazdaságból.
Az egyes készítményeket többnyire 10 évre engedélyezik, ezt követően meg kell újítani azokat. Az Európai Élelmiszerbiztonság Hatóság (EFSA) vizsgálataira alapozva az Európai Bizottság hoz döntéseket az egyes hatóanyagok engedélyezésről. Ám ebben sokszor nem csak szakmai érvek, hanem komoly lobbitevékenység is szerepet játszik. Továbbá a környezetvédelmi szempontokra hivatkozva az egyes szereket sokszor érzelmi, és nem tudományos alapon támadják. Pedig egy adott szer kivonása esetén alkalmazandó alternatív megoldások egyes esetekben sokkal komolyabb környezeti károkat okozhatnak. Az ilyen esetekben muszáj egymással összefogva, egymást erősítve hallatni a hangunkat a brüsszeli fórumokon. A termelőktől pedig azt várjuk el, hogy egészséges terméket állítsanak elő. Mindezt úgy, hogy a környezetet kímélve és gazdaságosan tegyék. Ennek a három tényezőnek azonban összhangban kell lennie, mert különben a rendszer nem működik – tette hozzá.
A NAK elnöke szerint ebben a folyamatban a kiskultúrák védelmében egyre kevesebb lehetősége van a gazdáknak, pedig ezek a növényi kultúrák regionálisan fontos szerepet tölthetnek be a termelésben.
A neonikotinoidok is szóba kerültek a növényvédőszeres szakmai munkacsoport megalakulásakor
A méhek védelme szintén egy nagyon fontos kérdés, ami az egész Unióban parázs viták tárgya. Győrffy Balázs szerint a növénytermesztőnek és a méhésznek együttműködőnek kell lenniük. Az egyik tevékenység sem mehet a másik rovására. Aktuális probléma, hogy az év elején engedélyezték a repce új csávázószerét, ami nem neonikotinoid-tartalmú, és nem káros a méhekre. Ez látszólag jó hír, de a piacon az új szer nem kapható. Így a vetőmagos cégek szerint nem is fogják tudni őket kiszolgálni az idén a kért mennyiségben. Így az új védekezési lehetőség csak elméletileg áll rendelkezésre, ezzel párhuzamosan pedig nem adható ki eseti engedély a neonikotinoid csávázószerre. Itt szintén gyors és megnyugtató megoldást kellene találni a helyzetre – mondta a NAK elnöke.
🌿 Kovács Gyula MNSZ-elnök elmondta, hogy a mostani megállapodással egy több éve tartó szakmai kapcsolatot tettek formálissá. Ő a feladatok közül az egyik legfontosabbnak a hamisítás elleni harcot nevezte. Ez európai szinten is komoly probléma. Mint mondta, több olyan európai termelő is volt, aki jóhiszeműen hamis szert vásárolt (gombaölő helyett gyomirtót kaptak), és használatával oda is lettek a gyümölcsöseik.
