„A célunk az, hogy a termelőket abban segítsük, hogy gazdaságos végterméket állítsanak elő, ennek az egyik eszköze, a Kukorica Kör által szervezett termelési verseny„— Daoda Zoltánnal, a Kukorica Kör Egyesület ügyvezetőjével, az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai igazgatójával, tulajdonosával a szervezet elmúlt évi tapasztalatairól, jövő évi terveiről beszélgettünk.
Két éve hívták életre az egyesületet, milyen fogadtatása volt a kezdeményezésnek?
Meglepően könnyű feladat volt akkoriban „összekiabálni” az alapító tagokat. Reng Zoltánnal, a Hungrana Zrt. vezérigazgatójával ültünk le egy délután beszélgetni, amikor befejeztük, akkor már tudtuk, hogy létrehozzuk az egyesületet. Mind az OTP Bank Nyrt., mind az Erste Bank Zrt., mind a Groupama Biztosító Zrt. nyitott volt megkeresésünkre, hiszen számukra is lényeges az, hogy a termelők – akikkel kapcsolatban állnak – stabil alapokon dolgozzanak. Ezt követően input oldalról jó néhány kisebb cég is csatlakozott hozzánk… A gyors kezdéshez képest ezután lassabban haladtunk, jó félévet kellett várnunk a bejegyzésre. Így utólag nem bánom, mert rendkívül bonyolult feladat volt megszervezni a termelési versenyeket, menet közben jöttünk arra rá, hogy egy olyan versenyszabályzatot összeállítani, amely kiküszöböli a lehetséges torzításokat, például, a FAO-szám különbséget, az anyagárak változékonyságát, különböző beszerzésekből adódó forint előnyöket, hátrányokat, az átvétel körülményeit. Ezeket mind ki kellett venni és a naturális mutatók mentén, megállapított bázisárakkal kellett dolgozunk.
Ez eredményezte azt, hogy összehasonlíthatóvá váltak a különböző technológiák.
Rövidesen megismerhetjük az idei év győzteseit…
2022-ben tesztversenyt tartottunk, partneri köreinkből ismert, innovatív gazdák segítségével mértük le a rendszer működését. Idén meghívásos alapon bővítettük a kört, a termelőket ez éveben is a támogató partnerek köreiből szólítottuk meg. Igen változatos mezőnyt sikerült így kialakítani, hiszen részt vettek a száz, de a több ezer hektáron gazdálkodó termelők is. Alapvetően mindenkit motivált az, hogy nem a legmagasabb kézzelfogható termés elérése a cél, hanem a leggazdaságosabban termelő gazdálkodó megtalálása. A részvételhez arra volt szükség, hogy öt-tíz hektáros területtel nevezzenek, amellyel kapcsolatosan tudjanak „körbe rajzolható” adatokat szolgáltatni az inputokról, a talajművelésről, hogy csak pár szempontot nevesítsek. Ezzel szemben a teljes támogatási rendszert kivettük, hogy az ne torzítson, valóban a gazdásznak a tudása, a gyakorlata kerüljön napvilágra. Minden termelőt meglátogatunk év közben, akkor még nem láttunk számokat, de rendkívül érdekes megoldásokat igen. Ezeket érdemes átadni, hiszen nagyon komoly anyagi hozadékuk van. Az eredményhirdetés január 16-án lesz, öntözött és nem öntözött kategóriában hirdetünk győztest.
A verseny során szerzett tapasztalatokat, hogyan kívánjak szélesebb körben ismertetni?
A MATE Szent István Campusán lesz a zárórendezvényünk, ahol a nyertesek képet adnak a gazdálkodásukról a jelenlévőknek, ezentúl a tapasztalatokról készítünk egy összefoglaló kiadványt is. Ennek a célja, többek közt, hogy kedvet csináljunk a 2024-es versenyre, amely már nem meghívásos, hanem nyílt lesz.
Ehhez segítséget fogunk kérni a jelenlegi megmérettetésen részt vevő gazdáktól, ők is közvetítsék azt, hogy nem az számít, hogy 15 vagy 17 tonnát termelnek, hanem az, hogy hány százezer, millió forintot keresnek hektáronként. Látni kell, hogy a megfelelő eredmények eléréséhez szakmai döntések szükségesek.
A piaci lehetőségekről még nem esett szó…
A piac továbbra is hektikus, rendkívül kiszolgáltatottak a termelők, minden tiltakozás ellenére az exportpiacainkon terítik az olcsó, bizonytalan minőségű termékeket. A kukoricatermelőknek is el kell gondolkozni a vetésforgó bővítésén, nem három-négy, hanem öt-hat-hét növény szükséges, alternatív növények is. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy üzemszinten tudják a különböző szélsőségeket tompítani, vagy kivenni azokat a folyamatból, bár ez igen nehéz. A kukorica mentén szeretnénk a termelők gondolkodásmódját alakítani. Ha ez sikerül, akkor további kultúrák esetében is alkalmazható lesz. Visszatérve a kérdésre, jelenleg is rengeteg termény raktárban van, nincs vevő. Aki nem tudott elfogadható áron szerződést kötni, az most tárolni kényszerül, ha nem tudja ezt megoldani, akkor további tetemes bérleti költséggel kell számolnia. A bevétel hiányzik és a tárolás következtében, komoly minőség romlás is előfordulhat. A termelőknek van egy sajnálatosan rossz szokásuk: az átvételi árakat tekintve mindig jobbat várnak, mint az adott összeg. A kereskedők felelőssége is, hogy manipuláljak a piacot, a profitmaximalizálás elérése érdekében, mindennek következményei a termelőkön csapodnak le. A piaci átvételi árakat a gazdálkodók nem tudják befolyásolni, ráhatásuk nincs azokra. Ezért mindent el kell követni ahhoz, nem csak a kukorica esetében, hogy a termelési költségeiket optimalizáljak. Mi ebben igyekszünk segíteni.
(x)
