Amikor kezünkbe veszünk egy talajvizsgálati eredményt, a pH után gyakran az NPK és mikroelem-ellátottságra ugrunk. Van ott azonban még egy szám, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül: a humusz.
A Magro.hu, a Démétér Biosystems és az AGRO.bio közös webes szemináriumán számos kérdés elhangzott a talajvizsgálati eredményekkel kapcsolatban: hogyan javíthatjuk a pH-t, a tápanyag-ellátottságot, vagy a talaj kötöttségét. Ugyan mind fontos az egészséges talaj megteremtéséhez, azonban a kulcselem a gyakorta mellőzött és félreértett szerves anyag.
Mi is az a szerves anyag?
A növényi maradvány, szerves anyag és humusz kifejezéseket sokszor keverjük vagy használjuk egymás szinonimájaként. Mind a növényi maradványok, mind a humusz a szerves anyag 1-1 csoportját alkotják a talajon belül.
A friss maradványok gyorsan lebomolhatnak, így nem lesznek a talaj szervesanyag-készletének részei. Magas szén- és szerves nitrogéntartalmuk miatt a talajlakó élőlények kedvenc eledelei.
A humusz már egy stabilabb, a lebomlásnak ellenállóbb állapot. Nem vonzó a talajlakó mikrobák számára, de ha nincs más elérhető táplálék, akkor ezt is elfogyasztják.
A passzív vagy „nagyon halott” frakciót a tehetetlenség jellemzi: már nem lép reakcióba, nem szolgál táplálékul a talajlakó élőlényeknek.
A talajban lévő szerves anyag mennyiségnek évente körülbelül 5%-a mineralizálódik – ez a szám a kedvező hőmérséklet, nedvesség és oxigén rendelkezésre állása esetén magasabb is lehet, például a homoktalajokon, ahol éppen e tényezők miatt nehezebben épül fel a szerves anyag készlet.
Mennyi szerves anyagot tartalmaz a talajunk?
Egy hektárnyi talaj felső 15 centimétere körülbelül 2 millió kilogrammot nyom, azaz ennek az 1%-a 20 000 kilogrammnyi szerves anyagot jelent. Ahhoz, hogy plusz 1 kilónyi szerves anyag képződjön, 10 kg friss szerves maradvány szükséges, azaz ahhoz, hogy a humusz szintjét 1%-kal emeljük, átlagosan 100 000 kilogramm – 100 tonna – hozzáadott szerves maradvány szükséges.
Emlékezzünk, hogy a szerves maradványok mennyiségébe nem csak a növények talaj feletti részei számítanak bele, hanem a gyökérzet is. Sőt, bizonyos esetekben a gyökér nagyobb mértékben gazdagítja a talajt, mint a föld feletti hajtások.
Milyen előnyöket biztosít a szerves anyag?
Hatékonyabb tápanyag-ellátás
A szerves anyag a talaj legnagyobb tápanyagraktára. Egy százaléknyi szerves anyag évente 20-30 kg nitrogént, 4,5-6 kg foszfort és 2-3 kg ként biztosít a növények számára. A legnagyobb ütőkártya, hogy ezek az elemek könnyen felvehető formában állnak a növényünk rendelkezésére.
Jobb vízgazdálkodás
A szerves anyagot egy hatalmas szivacsként képzeljük el, amely saját tömege 90%-ának megfelelő mennyiségű vizet képes raktározni és a növények rendelkezésére bocsátani. Ha gazdagítjuk a talaj szervesanyag-tartalmát, akkor ezt a szivacsot „hizlaljuk”: 1%-nyi növekedés hatására a talaj 120-150 ezer liternyi többletnedvességet tud elraktározni hektáronként – ez 12-15 mm csapadéknak felel meg.
Ideális talajszerkezet
A szerves ragasztóanyagok stabilizálják az aggregátumokat, aminek köszönhetően kedvezőbb talajszerkezet jön létre. Így a talajok jobban levegőznek, jobban vezetik el és tárolják a csapadékot. A megfelelő mennyiségű szerves anyaggal ellátott talaj az eróziónak is jobban ellenáll, hiszen szerkezete stabilabb, nem porlik és nincs kitéve a szél és a víz romboló hatásainak.
Hogyan növelhetem talajaim szervesanyag-tartalmát?
A talaj szervesanyag-készletének dúsítása hosszú távú és tervezést igénylő folyamat, amelyet nem lehet elég korán elkezdeni.
Kevesebb bolygatás
Amikor a szántunk, azt mondjuk, hogy az egyik cél a talaj levegőztetése – ez a levegőztetés pedig fokozza a mikrobiológiai aktivitást, aminek köszönhetően felgyorsul a szerves anyag lebontása. A kíméletes és jól megválasztott talajművelés a szerves anyag növelésének egyik alapja.
Takarónövények alkalmazása
A takarónövények védelmet nyújtanak az erózió ellen, így megakadályozzák, hogy a szerves anyagban gazdag felső réteg lekopjon a csapadék vagy a szél hatására. Hozzáadott zöldtömegükkel növelik a szervesanyag-raktárt, valamint serketik a talajok biológiai aktivitását.
Rendszeres talajvizsgálat és okszerű tápanyag-gazdálkodás
A talajvizsgálat alapján végzett tápelem-utánpótlás segít megőrizni a talajbiológia egyensúlyát, valamint a megfelelő módon ösztönzi növények fejlődését, amelyek így nagyobb gyökértömeget növesztenek – ez pedig gazdagítja a szerves anyag készletet.
A talajok szervesanyag-tartalmának növelésével a modern mezőgazdaság számos problémája megelőzhető vagy orvosolható. Olyan mindennapi gyakorlatok ezek, amelyek könnyen alkalmazhatóak 5 és 500 hektáron is.
Szerző: Diriczi Zsombor, ügyvezető, Déméter Biosystems Bt.
(x)
