Kevesen számolnak utána, de a hazánkban több mint egymillió hektáron termesztett kukorica betakarítását követően akár 12-14 t/ha növényi maradvány is visszamarad a területen. Ennek legnagyobb része káliumban gazdag szár és gyökerek. Gondoskodni kell arról, hogy a maradványokban található értékes, szerves formájú tápelemek minél nagyobb hányada az utóvetemény rendelkezésére álljon.
Minden kultúra, így a kukorica esetében is igaz, hogy a vegetáció végén olyan állapotban „adja át” a területet a következő növénynek, hogy annak termesztését ne hátráltassa, hanem támogassa. A termesztéstechnológia záró elemei tehát a megfelelő minőségben elvégzett tarlóhántás, – elmunkálás és – bontás kell, hogy legyenek.
Miért van szükség minderre?
– A növényi maradványokban található szerves tápelemek feltárása csak úgy lehetséges, ha a talaj felső, háromfázisú (szilárd–folyékony–gáz) rétegében egyenletesen elkeverjük. Ehhez olyan eszközöket kell kiválasztani, amelyek a lehető legtöbb tarlómaradvány talajba keverését teszik lehetővé. (A felszínen maradt növényi részek ugyanis potenciális fertőző források lesznek az utóveteményben – különösen kalászosok esetén.)
– A növényi maradványok elbontásában a talaj élővilága (makro-, mezo- és mikrofauna) együttesen vesz részt. Ennek hatásfoka és minősége javítható, ha a szárat a bedolgozás előtt egyenletesen apró méretűre aprítjuk, és oltóanyaggal lekezeljük. Ennek célja, hogy a talajlakó állatok könnyebben apríthassák tovább azokat, illetve a talajban változó mennyiségben és minőségben jelen lévő cellulózbontó mikroorganizmusok (baktériumok és gombák) bekapcsolódhassanak a lebontási folyamatba.
szármaradványai nagyobb mértékben
bomlottak el, mint a tarlóbontó oltóanyaggal nem kezelt területen (Újcsanálos, 2016. 04.20.)
– Minél gyorsabban csökken a növényi maradványok mennyisége a talajban, annál kisebb a rajtuk megtalálható növényi kórokozók élettere és áttelelési esélye. Ennek hozadéka az utóvetemény növényvédelmében jelentkezik majd a tavaszi szezonban.
Az AGRO.bio a CONTIVO® keretin belül elindította az ún. Fuzárium Menedzsment Programot, amelyhez alapot az elmúlt ősszel beállított vizsgálatok első, bíztató eredményei nyújtanak, melyek alapján hihetünk abban, hogy a szakszerűen elvégzett tarlóbontás és talajoltás a jövőben segítséget nyújt majd a különböző penészgombák (Fusarium sp., Aspergillus sp.) kártételének mérsékléséhez.
– A tarlómaradványok bontásából származó tápelemek hozzájárulnak a következő kultúra tápanyaggal való ellátásához, ami a jövőben lehetővé teszi majd a kiadott műtrágyaadagok csökkentését. Az AGRO.bio szakemberei jelenleg azon dolgoznak, hogy minél hamarabb pontos szaktanáccsal szolgálhassanak a termelőknek a csökkentés mértékéről és időzítéséről.
Az elmúlt évben szántóföldi kísérletben vizsgálták a szakemberek a kukorica tarlómaradványok mikrobiális bontását 2 helyszínen, csernozjom és barna erdőtalajon. A tarlóbontó készítmény (BactoFil® Cell) mellett talajoltó BactoFil® A10 terméket is használtak, mivel őszi kalászos került a területre a vetésforgóban. Azt is megvizsgálták, növeli-e a bontás hatékonyságát, ha a permetléhez természetes fenyőgyanta alapanyagú adalékanyagot is adnak (Sprayguard®), amellyel jobb tapadást és jobb permetlé fedettséget érhetnek el. A kísérlet első évi eredményei bíztatóak, mivel mindkét helyszínen beigazolódott, hogy a megfelelő összetételű és minőségű tarlóbontó oltóanyag alkalmazásával szignifikánsan jobb a tarlómaradványok bontása. Ha a kezeletlen területen talált növényi maradványok mennyiségét 100%-nak vesszük, akkor 5 hónappal a kezelés után a BactoFil® Cell alkalmazása 56-71%-kal csökkentette a szármaradványok mennyiségét a kezeletlenhez képest.
Felhasználási javaslat: A BactoFil® Cell tarlóbontót (1 l/ha) közvetlenül az egyenletes apróságúra felaprított szármaradványokra kell permetezni (mivel a készítményben található törzsek enzimjei azok külső falához tapadnak, ezért törekedni kell a minél jobb permetléborításra), majd azonnal a talajba kell keverni. A munkára legalkalmasabb eszközök a tárcsa, a kultivátor és a grubber, amelyek a hatékony lebontást elősegítően egyenletesen keverik be a növényi maradványokat a talajba.
Szabó István, AGRO.bio
(x)
