Jó néhány helyen továbbra sem tudják betakarítani a búzát Ukrajnában. Egy Mikolajiv közelében lévő 4 ezer hektáros gazdaság búzaföldjeit orosz bombák lepik el, amelyekkel orosz csapatok árasztották el a térséget, amikor márciusban észak felé nyomultak. Megrongálták a gazdaság létesítményeit is. A gazdaság tulajdonosa, Nadia Ivanova azt mondja, lehetetlen gabonát eladni, és nincs pénz a megrongált feldolgozó üzem javítására sem. Olyan szakemberek, akik normál helyzetben meg tudnák javítani, most nem tartózkodnak a régióban.
„Közel vagyunk a fronthoz, így nem jön senki dolgozni” – mondja a gazda. A gazdaság 76 embert foglalkoztat, békeidőben több mint 12 ezer tonna gabonát termelt évente. A raktáraiban 2 ezer tonna maradt a tavalyi termésből, de azt sem tudják elszállítani, mert a vasút tönkrement, a hajókat pedig orosz rakétafenyegetésekkel blokkolják – írta az Euronews az aratás körüli helyzetről.
Éhezés és bizonytalanság
Az ukrajnai háború az ENSZ szerint kulcsszerepet játszik abban, hogy a világszerte éhezők száma az év végéig minden bizonnyal jelentősen nő.
„A súlyos élelmezési bizonytalanságtól szenvedők száma a 2022-es év eleji 276 millió emberről az év folyamán várhatóan 323 millióra nő” – mondta Michelle Bachelet, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Genfben.
Az ENSZ emberi jogi tanácsának ötvenedik ülésszakát megnyitó beszédében a chilei politikus azt is bejelentette, tisztsége lejárta, azaz augusztus 31. után nem indul újra a főbiztosi pozícióért.
Ukrajna és Oroszország együttesen a világ gabonakereskedelmének 30 százalékát adja, de kétséges, hogy a háború miatt ténylegesen mennyi termény kerülhet a világpiacra – írta a Növekedés. Főként az okoz bizonytalanságot, hogy az ukrán gazdák mennyi gabonát tudnak betakarítani, illetve Oroszország milyen mértékben akadályozza az ukrán kiszállításokat és fékezi saját gabonaexportját. Emellett növekvő aggodalmakat váltanak ki az elszabadult árak is, mert félő, hogy számos fejlődő ország a számára szükséges készleteket a drágulás következtében sem tudja beszerezni, és ez – például az arab térségben – éhséglázadásokhoz vezethet.
Egy folyamatosan működő gabonakorridor ugyanakkor Magyarország szempontjából is előnyös lehet, hiszen a szállításokkal nálunk is érdekelt, nagy nemzetközi cégek foglalkoznak, így az itt áthaladó és/vagy landoló ukrán tételek mennyiségi értelemben enyhíthetik a feszültséget a hazai piacon – írták.
