Hazánk számtalan közismert, őshonos növényfajjal rendelkezik, ezek alkotják normál esetben környezetünket. Sokan azonban nem őshonos, idegen növényfajok hazai termesztésével kezdtek és kezdenek foglalkozni, ami, ha nem koordinálják megfelelően, akár az őshonos fajtáink veszélyeztetését, sőt, eltűnését is maga után vonhatja.
A 2017. január elsején hatályba lépő rendelet értelmében az idegenhonos invazív fajokkal kapcsolatos engedélyezési, ellenőrzési és szankcionális eljárásban több dolgot is vizsgálniuk kell a hatóságoknak:
- megfelel-e a tevékenység az idegenhonos invazív fajokkal kapcsolatos előírásoknak,
- mindent megtettek-e új helyeken történő megjelenésének, behurcolásának, terjedésének megakadályozása érdekében,
- elhárították-e az idegenhonos invazív fajok által okozott károkat,
- az invazív faj jelent-e kockázatot az őshonos fajokra,
- az idegenhonos faj jelent-e általános ökológiai kockázatot.
A rendelet szerint komoly pénzbírságot kaphat a nyakába, aki idegenhonos, invazív növényfajok termesztésével kezd foglalkozni, de tevékenységét nem úgy végzi, ahogyan azt törvényileg kellene. Adminisztrációs kötelezettségek megsértése esetén 10-200 ezer, engedélytől eltérően folytatott tevékenység esetén 100-500 ezer, engedély nélkül végzett tevékenység esetén 100 ezer-2 millió forint, ha pedig a jogsértés jelentős mértékű kárt okoz, 500 ezer-20 millió forint a bírság mértéke.
Az MTI információi szerint a pénzbírság mellett a hatóság keze még tovább is elér szabálysértés esetén. Elrendelhetik az invazív fajok egyedeinek lefoglalását, elkobzását, az engedélyek visszavonását, a környezetet veszélyeztető tevékenység korlátozását, sőt, helyreállítási kötelezettséget is elrendelhetnek.
Az új rendelethez kapcsolódó feladatok elvégzésére komoly forrást kapnak az illetékes hatóságok. A Földművelésügyi Minisztériumnak az FM igazgatása címen 10 328 558 forint éves költségvetési forrás, a Nemzeti park igazgatóságoknak pedig 45 694 980 forint éves költségvetési forrás áll majd rendelkezésére.
