Ugyan az inflációs ráta csökkent az EU-ban, és a búza, a kukorica, valamint egyéb gabonafélék ára alacsonyabb az Ukrajna elleni orosz támadás kezdetéhez képest. Az élelmiszerárak ennek ellenére számos tagállamban emelkedtek – mutatott rá az Európai Bizottság az Európai Parlament strasbourgi ülésén megtartott vitában, még február végén. A vitában az EP-képviselők az Európai Bizottságot tették felelőssé a kialakult helyzetért, és olyan intézkedéseket sürgettek, amelyek az élelmiszerárak emelkedésének kezelésére és a tisztességtelen élelmiszerár-képzési gyakorlatok megakadályozására irányulnak.
Az Agrárszektor az Európai Parlament strasbourgi plenáris üléséről az agráriumot érintő témákról tudósított február végén. Eszerint strukturális gondok adódtak az élelmiszerellátásban, tavaly átlagosan 6 százalékos volt az infláció az EU egészében. A magas élelmiszerárak növelik az egyenlőtlenségeket, mivel az alacsonyabb jövedelmű háztartások kiadásainak nagyobb részét teszik ki az élelmiszerekkel és az energiával együtt – mondta el Wopke Hoekstra, az Európai Bizottság holland tagja, éghajlatpolitikáért felelős biztos.
Veszélyek és visszaélések
Hozzátette: az okok mögött az orosz-ukrán háború, a műtrágya és az energia drágulása, valamint a bérek emelkedése áll. Bár az élelmiszer-infláció jelenleg csökken, továbbra is magas.
Figyelnünk kell rá, hogy milyen további fenyegetések érhetik az élelmiszerpiacokat és az árakat – fogalmazott.
Hoekstra szerint több intézkedéssel is igyekezett segíteni a helyzeten a Bizottság, amely szerint elsősorban a leginkább rászorulókat kellene támogatni.
Ezzel azonban többen visszaéltek: az ársapkák és árstopok nem hozták meg az eredményt, ezért ki kell vizsgálni, hogy nem a verseny torzulását okozták-e. Tűrhetetlen, hogy csak a mezőgazdasági termelők viselik az alacsony inflációra történő átállás költségét, hiszen a teljes termékpálya túlélése tőlük függ – tette hozzá.
Szenvedélyes felszólalások
A Hoekstra által ismertetett helyzetre a képviselők meglehetősen heves hozzászólásokban reagáltak, és többször is az Európai Bizottságot tették felelősség a kialakult helyzetért.
Az infláció általános mértéke csaknem a fele az élelmiszerinflációnak, a vásárlók pedig azt hihetik, hogy a gazdákhoz jut ez a pénz, de nyilvánvalóan ennek az ellentéte az igaz, látva a gazdák tüntetéseit.
Az ellátási láncban valaki jól jár, és ez nyilvánvalóan a kereskedelem. A spekuláció megengedhetetlen – jegyezte meg a néppárti Herbert Dorfmann.
Az élelmiszerkereskedelmi láncok panaszait idézte a bolti lopásokkal kapcsolatban Agnes Jongerius. Az Európai Bizottság a gazdákkal folytat párbeszédet, de azzal nem foglalkozik, hogy a dolgozók életszínvonala csökkent – tette hozzá.
Hogy lehet, hogy a gazdák ugyanazt a pénzt kapják, mint tíz évvel ezelőtt, miközben az élelmiszerár növekszik? A szupermarketek kihasználják a gazdákkal szembeni hatalmukat, és a Bizottság nem tesz semmit – mondta el Martin Hlavacek, a Renew képviselője. A gazdák túlságosan függnek a fosszilis energiáktól, amelyen változtatni kell – tette hozzá Benoit Biteau a Zöldek képviselőcsoportjából.
Sértő, hogy 24 órával a természet-helyreállításról szóló szavazás előtt az élelmiszerinflációról beszélünk. A gazdáknak elképszető és nevetséges szabályokat kell betartaniuk, márpedig azt érjük el, hogy ha büntetjük a gazdákat, akkor az élelmiszer drágul – mondta felszólalásában Buxadé Villalba, az ECR csoportjából.
A képviselők szinte mindegyike felszólalt az európa-szerte tüntető gazdák mellett, kifejezve: elsősorban a termelőket kellene támogatni, nem pedig hagyni, hogy a termékpálya többi szereplőjénél csapódjon le az áremelkedés nagyobb része. Grapini, a szociáldemokraták képviselője kijelentette: a kereskedelem spekulációja az áremelkedés fő oka.
A szegényebb háztartásokat sújtja leginkább a helyzet
Az Európai Bizottság egy nemrégiben közzétett anyagában felhívta a figyelmet arra, hogy az élelmiszer-infláció 2022-23-ban soha nem látott szintre gyorsult az euróövezetben, és 15,5 százalékon tetőzött. Az energia után az élelmiszer-infláció hozzájárulása a teljes inflációhoz a második legmagasabb volt az euróövezetben. A kenyér és gabonafélék, a hús, a tej, a sajt és a tojás, valamint a zöldségek azok a tételek, amelyek a leginkább hozzájárultak az élelmiszer-infláció legutóbbi megugrásához.
Ez különösen amiatt aggasztó, mivel az élelmiszerek fontos elemek a háztartások fogyasztási kosarában, különösen az alacsony jövedelmű háztartások esetében.
A terményárak csökkennek, az élelmiszer viszont nem lesz olcsóbb
A Bizottság szerint az élelmiszer-infláció növekedését több tényező is okozta, többek között a globális nyersanyagármozgások, a kínálati szűk keresztmetszetek, az energiaár-sokk és az időjárás változása is. Az alapanyagárak, mint például az energia- és élelmiszer-alapanyagok, valamint a műtrágyák ára 2021 eleje óta emelkedik. Az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási események, különösen az aszályok és árvizek szintén hatással voltak a mezőgazdasági termelésre, hozzájárulva az élelmiszer-alapanyagok árának ugrásszerű emelkedéséhez.
Míg azonban a nyersanyagárak jelentős korrekciót mutattak a közelmúltban, az élelmiszerárak még mindig magas szinten vannak.
Ráadásul a profit és a bérek mind az élelmiszer-előállításban, mind a forgalmazásban ágazatban az elmúlt két évben emelkedtek, ami tovább növelte a fogyasztói árakat – közölte az Európai Bizottság.
A jelentés arra is rámutatott, hogy az élelmiszer-infláció szóródása az euroövezeti országok között példátlan szintet mutatott, és összességében jelentős szintet, az egyes országokban az elmúlt két évben 32-42 százalékos emelkedést ért el. Az euróövezetben a legnagyobb élelmiszerár-sokkot elszenvedő országok között vannak a balti tagállamok, Szlovákia és Horvátország. Az Európai Unió egészében viszont messze Magyarország élelmiszer-inflációja volt a legmagasabb, amely tavaly, az év első felében meghaladta a 40 százalékot is – írták.
