Olyan, minden korábbinál nagyobb változások és átalakulások történnek a mezőgazdasági inputanyagok piacán, amelyek a növényvédelmet is alapvetően érintik. Ezek jelentősen befolyásolhatják a hosszabb távú felhasználási lehetőségeket azzal, hogy az Európai Unió a növényvédő szereknél jelentős csökkentést irányzott elő. Milyen változásokra számíthatnak a gazdálkodók? Mit tehetnek a gyártók, és hogyan változhat meg a felhasználható növényvédő szerek köre, illetve milyen új termékek jelenhetnek meg a piacon?
Az Agrárszektor írta meg, hogy az Európai Unió a növényvédő szereknél jelentős csökkentést irányzott elő a következő években. Az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy a mezőgazdasági ágazat szereplői 2030-ra a jelenleginél 50 százalékkal kevesebb növényvédő szert használjanak fel. A portál erről kérdezte meg a legnagyobb növényvédelmi cégeket.
Szalkai Gábor, a Bayer Hungaria Kft. közkapcsolati és fenntarthatósági vezetője elmondta, hogy a mostani, kihívásokkal teli szabályozási környezetben is az európai és a magyar gazdáknak hatékony és hatásos megoldásokra törekszenek, mindezt pedig az Unió elvárásaival összhangban. Ennek szellemében a cég éves szinten 4,9 milliárd eurót fordít fejlesztésre, 18 ezer kollégájuk dolgozik világszerte a kutatási és fejlesztési területen. A szakember szerint az uniós növényvédőszer engedélyezés a legszigorúbb a világon, ezt tükrözik a hatóanyag kivonások, amelyek minden vállalatot érintenek. Ezért a vállalat folyamatosan az olyan új hatóanyagok kifejlesztésén dolgozik, amelyek eleget tesznek az uniós szabályozásban meghatározott feltételeknek, de figyelmet fordítanak arra is, hogy a már piacon lévő hatóanyagaik igazoltan megfeleljenek a folyamatosan változó követelményeknek. A vállalat továbbá azon is dolgozik, hogy helyettesíteni tudják a technológiában a kivonásra kerülő hatóanyagaikat. A hatóanyag fejlesztésein kívül elengedhetetlen, hogy figyeljenek a kijuttatás technikára, a növényvédőszerek biztonságos, okszerű és szakszerű felhasználására. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy fejlesztéseknél szempont az is, hogy mindenképpen elkerüljék az esetleges rezisztenciát, az elérhető hatóanyagok csökkenése ellenére is az integrált, komplex megoldások alkalmazása fog az előtérbe kerülni.
Szigorú feltételeknek kell megfelelni a növényvédelem területén
Szalkai Gábor beszélt arról is, hogy az EU növényvédőszer engedélyezési rendszerének szigorú követelményei biztosítják, hogy csak olyan hatóanyagok, növényvédőszerek kerüljenek forgalomba, amelyek megfelelnek ezen előírásoknak és biztonságosan használhatók. A döntéseknek tudományos vizsgálatokkal, eredményekkel alátámasztva, átlátható és világos szabályrendszer szerint kell történniük. A szakember szerint meg kell mutatni, hogy a mezőgazdaság és a növényvédelem szakértelemmel, okszerűen és szakszerűen alkalmazva a fenntarthatóságot szolgálja. A mezőgazdasági termelők nem a probléma forrásai, hanem lehetőséget jelentenek a fejlődésre – fogalmazott. Szalkai Gábor kiemelte, hogy az elmúlt időszakban a hatóanyagok betiltása és korlátozása gyakorlatilag minden termesztett kultúrát érzékenyen érintett. A szakember szerint a biológia készítményeknek megvan a helye a technológiában, adott esetben helyettesíteni tudják a kémiai növényvédő szereket. A növényvédelem eszköztárának integrált, szak- és okszerű alkalmazása jelentheti a megoldást, természetesen hatékonyak lehetnek a mechanikai-, biológiai-, kémiai-védekezési módszerek is. A kérdés, hogy az adott helyen, az adott probléma megoldásában melyik módszer vagy mely módszerek kombinációja a leghatékonyabb – közölte.
Kihívásokat okoz a változás
Dobai Tibor, a Syngenta kereskedelmi vezetője a portál kérdésére elmondta, hogy a vállalatnak is okoz kihívásokat az uniós szabályozási környezet megváltozása, ám ezek jó részét évekkel előre látni lehetett, így a jelenleg futó fejlesztések irányát az új elvárások mentén tudták meghatározni. A szakember szerint a növényvédelmi termékek fejlesztése mellett biológiai termékek, biostimulánsok, valamint a minél hatékonyabb felhasználást segítő precíziós kijuttatási technológiák bevezetésére is készülnek. A növényvédőszerek felhasználásának csökkentését illetően Dobai Tibor rámutatott, hogy az említett 50 százalékos csökkentés az Európai Unió összvállalása. Ezen belül a tagállamok egyedileg határozzák meg a céljaikat és ezt kell validáltatniuk az Unióval 2021 decemberéig. Magyarországon az éves növényvédőszer-felhasználás jelenleg 1,7 kg/hektár/év, ezzel messze az uniós átlag alatt van (ami 2 kg fölötti), köszönhetően a jól kiépített magyar hatósági kereteknek, illetve a mezőgazdaságban dolgozó növényvédelmi szakirányítók felkészültségének.
Ebben a megközelítésben tehát jó esély van arra, hogy Magyarországra kisebb teher háruljon e téren. Egyébként az 50 százalékos csökkentés elérhetősége, illetve annak fenntarthatósága attól is függ, hogy tovább terjednek-e bizonyos, a klímaváltozás következtében újonnan megjelent kártevők és kórokozók, illetve, hogy a rendkívüli időjárás okozta stresszhelyzetek milyen előre nem látható növényvédelmi kihívásokat okoznak majd – mondta Dobai Tibor.
A biológiai növényvédő szerek kapcsán kapcsán Dobai Tibor kifejtette, hogy ezeknek a termékeknek már ma is helyük van az integrált növényvédelmi programokban, a jövő pedig egyértelműen egyre inkább róluk fog szólni. A cég is rendkívül komoly erőforrásokat rendelt ezekre a fejlesztésekre az utóbbi években. A biológiai növényvédő szerek mellett a biostimulánsokat is érdemes megemlíteni, amelyek a növények anyagcsere-folyamatainak és saját, ősidőktől kódolt védekezési mechanizmusainak tökéletesítése révén hatnak – fogalmazott.
Költségek, feltételek és megoldások a hatékony növényvédelem érdekében
Borsos László, a Corteva Agriscience ügyvezető igazgatója az uniós szabályozás megváltozása, és ennek a gyártókra háruló terhei kapcsán elmondta, hogy a termékek felülvizsgálata az új szabályoknak megfelelően nagy költségekkel jár. A cég azon termékei, melyek nem mennek át ezen az új feltételrendszeren, kivonásra kerülnek. Ez az utóbbi 2-3 évben évenként akár több terméket is érinthetett. A kieső termékek forgalmát új termékek piaci bevezetésével hozásával pótoltuk és pótoljuk most is – mondta a szakember. A növényvédőszerek felhasználásának csökkentésével kapcsolatban Borsos László több kérdést is megfogalmazott, amelyek még válaszra, avagy tisztázásra szorulnak.
Így például azt, hogy mit is takar valójában az 50 százalékos csökkentés? Hatóanyagot, vagy kész terméket? Mihez képest kell ekkora mértékben csökkenteni? Mi van az új termékekkel, azok hova számítanak? Ahogy a szakember fogalmazott, ez a célkitűzés sajnos annyira pontatlan, hogy bizonyára mások sem tudják, hogy valójában mit kell 50 százalékkal csökkenteni.
Borsos László beszélt arról is, hogy a visszajelzések azt mutatják, hogy a gazdálkodók akkor elégedetlenek hatóanyagok visszavonásával, ha azokat nem lehet érdemlegesen új termékkel pótolni és emiatt veszélybe kerülhet a termelés minősége és mennyisége. Nem beszélve a gazdaság haszontermeléséről. A növényvédelmi cégek azon dolgoznak, hogy a kieső termékek pótlása, új hatóanyagok, termékek kifejlesztésével minél hamarabb megvalósuljon. Ez esetenként nem azonnali, de jó úton haladnak. Ezen a téren az innovatív, fejlesztő cégek járnak elöl, a generikákkal foglalkozók pedig lemaradnak – fogalmazott a szakember.
