Különleges, közel 1000 féle cianobaktérium és mikroalga törzsből álló gyűjteménnyel rendelkezik a mosonmagyaróvári Növénytudományi Tanszék. Ezek a mikroszkopikus méretű lények képesek hatni a haszonnövények életére. Befolyásolják a fejlődésüket és a növekedésüket is. A tanszék kutatói az elmúlt évtizedekben kiemelkedő eredményeket értek a mikroalga kutatásában.
A földműveléstannal, a növénybiológiával és –védelemmel, a növénytermesztéssel és –genetikával, kertészettel kapcsolatos oktató- és kutatótevékenységet fogja össze a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának Növénytudományi Tanszéke. Az ott folyó munkáról a Kisalföld számolt be.
Dr. habil Molnár Zoltán egyetemi docens, tanszékvezető a mikroalga biotechnológiai kutatást tartja az egyik legfontosabb tevékenységüknek. A talajban élő egysejtű algák és cianobaktériumok különböző szabályozó anyagokat termelnek. Ezek befolyásolni tudják a haszonnövények életritmusát és meggátolják a káros, növénypatogén mikroorganizmusok elszaporodását. Kettős jótékony hatásuk a tápanyagutánpótlásban és a növényvédelemben is jelentkezik.
A mikroalga kutatásakor azt vizsgálják, milyen hatást gyakorol a haszonnövényekre
Azt kutatjuk, hogy ezek az egysejtű algák milyen összetett hatással vannak a haszonnövények életére, és a belőlük előállított készítményeket hogyan lehet még jobban hasznosítani akár a szántóföldi növénytermesztésben, akár a kertészeti kultúrákban. A talajokban már eleve meglévő egysejtű algákkal és a korábban kékalgáknak nevezett cianobaktériumokkal foglalkozunk. Amikor sok víz van a talajban, ezek a felszínen is megjelennek. Prof. Dr. Ördög Vince kollégám számos helyről összegyűjtötte és izolálta a mintákat, amelyekből létrehozta a hazánkban egyedülálló mosonmagyaróvári algagyűjteményt – mondta Molnár Zoltán.
A génmanipulált növények mezőgazdasági felhasználásáról Dr. Molnár Zoltán elmondta, hogy:
Sok helyen félrevezető információkat hallani. Precíziós nemesítéssel célirányosan és tudatosan lehet módosítani a növény genetikai hátterét. Ráadásul sokkal hatékonyabban, mint a hagyományos, vagy annak nevezett növénynemesítési technikákkal. A magyarországi törvényi háttér sajnos nem teszi lehetővé, hogy hasznosítani tudjuk az eredményeket. A növénynemesítés ma már nem létezhet irányított mutagenezis nélkül. A DNS egy pici darabkáját tudják így célirányosan módosítani. Ezzel az egész növényi tulajdonság összetett együttesét olyan irányban változtatják, ami sokkal hatékonyabbá teszi az adott növénykultúra köztermesztését. Ezért is higgadtabb párbeszédre lenne szükség a GMO-ról Magyarországon is. Az irányított mutagenezist a baktériumok is már évmilliárdok óta használják a természetben.
