Egyéni vállalkozó nem azonos állandó lakcíme, ideiglenes lakcíme és előzőektől eltérő tevékenységvégzési címe esetében mi minősül székhelynek, telephelynek? Szipszer Tamás adószakértő válaszolt az olvasói kérdésre. A telephely az a székhelytől eltérő hely, ahol tartósan vállalkozási tevékenységet folytat a vállalkozó. A telephely fogalmával számos magyar törvény foglalkozik, érdemes ránézni a részletekre.
Az Adózóna írt hasznos cikket a témáról, ezt az anyagot szemléztük. A kérdés szerint az egyéni vállalkozó Budapestre költözött, ahol tovább folytatja a tevékenységét. Egy albérleti szobában lakik, ahová állandó lakcímre be van jelentkezve. Telephelye, ahol a munkát végzi, Budapesten, eltérő címen található. Az ideiglenes lakcíme Szegeden van, levelei az ideiglenes lakcímre érkeznek. Az olvasó kérdése az volt, hogy ezen változást hogyan kell bejelenteni? Mi lesz a székhely, a lakóhely címe? A levelezési cím maradhat-e a szegedi cím?
Az egyéni vállalkozás székhelyével kapcsolatos tudnivalók
Szipszer Tamás adószakértő válasza szerint az egyéni vállalkozó székhelye az a hely, ahol a hivatalos leveleit átveszi, megőrzi, kezeli, vagyis érkezteti és rendelkezésre tartja. Amennyiben ez Szegeden történik, akkor a székhely Szegeden marad.
A telephely az a székhelytől eltérő hely, ahol tartósan vállalkozási tevékenységet folytat a vállalkozó. A telephely fogalmával számos törvényünk foglalkozik. A legfontosabb az, hogy a telephelyet a webes ügysegéden keresztül lehet bejelenteni, így az bejegyzett telephellyé fog válni. Ezt követően a 23T101E nyomtatványon bejelentheti azt is, ha ezen telephely egyen iparűzési adó szerint is telephelynek minősül.
Amennyiben a vállalkozó a székhelytől eltérő településen folytat állandó jelleggel iparűzési tevékenységet, akkor telephelye fog keletkezni az iparűzési adóban is, és ezt a tényt a 23T101E jelű nyomtatvány A03 lap 17-es pontjában jelölheti. Ez egyben azt is fogja jelenteni, hogy adóalapját meg kell majd osztania a székhely és a telephely szerinti település között – írta az adószakértő.
Egyéni vállalkozó lehet:
- a magyar állampolgár,
- az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT)* más tagállamának állampolgára, továbbá
- az Európai Közösség és tagállamai, valamint a nem EGT-tagállamok közötti nemzetközi szerződés alapján – a letelepedés tekintetében – az EGT-tagállam állampolgáraival azonos jogállást élvező személy,
- a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorló személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és az előző pontban nem szerepel,
- a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, a keresőtevékenység folytatására, családegyesítési vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személy, valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és hontalan, aki a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik.
*Az EGT-tagállamok körébe tartozik az Európai Unió valamennyi tagállama, továbbá Izland, Lichtenstein, Norvégia, Svájc – írta a NAV.
