Míg a világpiacon töretlenül növekszik a szója vetésterülete, hazánkban új kihívások előtt állnak a szójatermesztők. A vetésterület jelentős emelkedését követően kérdéses, merre halad a szója termesztése. 2017-re 65.800 hektáron vetettünk szóját, ami a 2014-es évhez képest több mint 50 százalékos növekedést jelent.
A szója vetésterülete 2014-ben még nem sokkal haladta meg hazánkban a 40.000 hektárt. Néhány ezer gazdaság magas szinten termesztette a szóját. 2015-től aztán robbanásszerű, 80 százalékos termőterületnövekedés történt. Az első évet követően – részben az új belépők tapasztalatlanságának, részben pedig a kedvezőtlen időjárási körülményeknek köszönhetően némi visszaesés következett a vetésterületben. Letisztult a piac és maradtak az elszántabb, nagyobb körültekintéssel gazdálkodó termelők. Bene Zoltánt, a szójaszakmai előadássorozatot szervező Karintia Kft. cégvezetőjét az Agrárágazat kérdezte.
A szója termelési önköltsége hektáronként 170 – 210 ezer forint körül mozog, vagyis 2 tonna körül már jövedelmezővé válik a termesztése. Ehhez jön hozzá még az a pl. kukorica és búza esetében hiányzó termeléshez kötött támogatás, ami több, mint 67.000 Ft/ha körül alakult. Óriási összegről beszélünk, hiszen a termelési költség közel harmadát teszi ki ez az extra támogatás – mondta Bene Zoltán.
A termeléshez kötött támogatásnak jelentős szerepe volt a szója növekvő sikerében. Mi a garancia arra, hogy megmarad a támogatás?
A következő évben a termeléshez kötött támogatás összege szerintünk 70.000 Ft/ha fölé fog emelkedni. Ennek oka, hogy a szója és a borsó vetésterülete minden bizonnyal – köszönhetően a zöldítési támogatás jogszabályi változásának – néhány százalékkal ugyan, de csökkenni fog. A termeléshez kötött támogatás összege ugyanakkor egy fix keretösszeg. Ez a szemes fehérje növények vetésterületével visszaosztva, egy hektárra számolva arányosan csökken, vagy pedig növekszik. Amennyiben tehát az egy kalapban lévő szója és borsó (=szemes fehérje növények) vetésterülete csökken, úgy annak arányával fog az egy hektárra jutó extra támogatás összege növekedni. Hosszabb távon sem érdemes a támogatás miatt aggódni, mert az EU 2030-ra a hazaihoz hasonló, óriási mértékű növényi fehérje függőséget a felére szeretné csökkenteni. Ennek eléréséhez a fehérjenövények vetése hosszú távon, tehát a következő pénzügyi ciklusokban is kiemelten fontos marad. Ez biztosíthatja a szója termeléshez kötött támogatásának fennmaradását, megtartva ezzel az EU-ban a vetési kedvet. A támogatás megszerzése tudomásunk szerint továbbra is könnyen teljesíthető lesz. Csupán a fémzárolt vetőmag használatát, a gazdálkodási napló vezetését és a hektáronkénti egy tonnás termést kell igazolni.
Úgy számolnak, hogy nem fog a közeljövőben jelentősen, 65.000 hektár alá csökkenni a szója vetésterülete?
Nem lehet tudni. Az idén januártól életbe lépő zöldítési szabályváltozás miatt a zöldítésben nem használhatunk ugyanis kemikáliákat. A szóját viszont a gazdák 89 százalékban elszámolták a zöldítéshez. Ezt az arányt látva nem igazán lehetünk nyugodtak. A gyomosodás megelőzése ugyanis létkérdése a szója eredményes termesztésének. Kellő tudás és gépesítettség nélkül nem javasoljuk, hogy növényvédőszer használata nélkül vágjanak bele a gazdák a szója termesztésébe. Azonban megoldást jelenthet, ha a szója kikerül a zöldítésből. Helyét pedig a másodvetésű zöldítő keverékek veszik át. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy míg a szója zöldítési területi szorzószáma (=súlyozási tényező) 0,7, addig a zöldítő keverék esetében az csupán 0,3. Vagyis 1 hektár szóját 2,3 hektár zöldítő másodvetésű keverék lehet csak helyettesíteni. Ezt a tervezésnél figyelembe kell venni. A 2018-as szója vetésterületet tekintve úgy gondolom, hogy nem fogunk 60.000 ha alá esni.
Hogyan vélekednek a gazdák a folytatásról?
A visszajelzéseket látva összességében optimisták vagyunk. Az ország nyugati részén, Baranyában és az északkeleti régióban nincs ok aggódni. A 2017-es 2,5-3 tonnás megyei átlagok minden bizonnyal a folytatás irányába terelik a gazdákat. A Békés és Csongrád megyei 1,6-1,8 tonnás átlagoktól ugyanakkor nem lettek túl boldogok az ottani termelők.
Mennyiben befolyásolhatja a Nemzeti Fehérjeprogram a szója jövőjét?
A szója vetésterülete néhány éven belül 100.000 hektár fölé kell, hogy emelkedjen. Ez csökkentheti a hazai fehérjefüggőséget. A legfőbb kihívást mégis a megtermelt, kiváló minőségű GMO-mentes szója itthon tartása jelenti. A terület növekedés elérésében és a termés megtartásában jelentős, milliárdos összeg lesz lehívható. A fehérjeprogram keretein belül a termesztés támogatásának részleteit a várakozások szerint már néhány héten belül megismerhetik a gazdák is.
