Az Európai Bizottság hivatalosan elfogadott egy rendeletet, amely részleges mentességet biztosít az európai mezőgazdasági termelőknek a parlagon hagyott földterületekre vonatkozó feltételességi szabály alól. Ez a január 31-én előterjesztett bizottsági javaslatot és a bizottsági üléseken a tagállamokkal folytatott megbeszéléseket követi. A rendelet február 14-én lépett hatályba, és visszamenőleges hatállyal, egy évig lesz alkalmazandó.
Nagyobb rugalmasság
A részleges mentesség több, nagyobb rugalmasság iránti kérelemnek is eleget tesz. Amint azt a tagállamok kérték az uniós mezőgazdasági termelők előtt álló kihívásokra való jobb reagálás érdekében.
Ahelyett, hogy a szántóterületük 4%-át parlagon tartanák, vagy nem termő jellegzetességeket tartanának, azok az uniós mezőgazdasági termelők, akik a szántóterületük 4%-án nitrogénmegkötő növényeket (pl. lencse, borsó vagy fava) és/vagy növényvédő szer nélküli köztes kultúrákat termesztenek, úgy tekintendők, hogy teljesítik az úgynevezett 8. sz. GAEC-előírás követelményeit.
Azok a mezőgazdasági termelők azonban, akik úgy döntenek, továbbra is teljesíthetik a követelményt parlagon hagyott vagy nem termelési célú tájképi elemekkel.
Módosítható ökorendszerek
Az elfogadott végleges jogi aktus azt is lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a 8. sz. GAEC-előírás szerinti alternatív alapkövetelmények figyelembevétele érdekében módosítsák a nem termelő területeket támogató ökorendszereiket. Az Európai Bizottság egyszerű értesítése elegendő lesz az érintett ökorendszerek azonnali frissítéséhez.
Azoknak a tagállamoknak, amelyek nemzeti szinten kívánják alkalmazni az eltérést, a rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül értesíteniük kell a Bizottságot annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők a lehető leghamarabb tájékoztatást kapjanak.
A Bizottság javaslatát gondosan kalibrálták annak érdekében, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsen egyrészt a számos kihívással szembesülő mezőgazdasági termelőknek nyújtott megfelelő segítség és rugalmasság, másrészt a biológiai sokféleség és a talajminőség védelme között.
Az Európai Bizottság elnöke szerint
Ahogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke fogalmazott: „Csak akkor fektetnek be a jövőbe, ha mezőgazdasági termelőink meg tudnak élni földjükből. A mezőgazdasági termelők csak akkor élhetnek tovább, ha éghajlat-politikai és környezetvédelmi céljainkat együttesen érjük el. Mezőgazdasági termelőink tisztában vannak ezzel. Ez az intézkedés rugalmasságot biztosít a mezőgazdasági termelők számára, miközben továbbra is jutalmazza őket az EU élelmezésbiztonságának és fenntarthatóságának előmozdítására irányuló kulcsfontosságú munkájukért. Hamarosan több javaslatot terjesztünk elő annak érdekében, hogy enyhítsük a mezőgazdasági termelőkre nehezedő nyomást.”
Háttér
A KAP-támogatásban való részesüléshez a mezőgazdasági termelőknek a környezet és az éghajlat szempontjából előnyös, megerősített kilenc előírást kell betartaniuk. Ez a feltételességi elv az EU mezőgazdasági hasznosítású területének közel 90%-ára vonatkozik, és fontos szerepet játszik a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok általános érvényesítésében. Ezt az alapvető előírást a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásnak, azaz „jó mezőgazdasági és környezeti állapotnak” nevezik.
A 8. sz. GAEC-előírás többek között előírja, hogy a szántóterületek minimális arányát nem termelési célú területekre vagy tájképi elemekre kell fordítani. Ez utóbbi jellemzően parlagon hagyott földterületekre vonatkozik, de olyan nem termelési célú tájképi elemekre is, mint a sövények vagy a fák.
A tíz hektárnál kevesebb szántóterülettel rendelkező gazdaságok mentesülnek e kötelezettség alól. Január 31-én a Bizottság azt javasolta, hogy biztosítsanak nagyobb rugalmasságot az e követelmény alapján KAP-támogatásban részesülő uniós mezőgazdasági termelők számára.
A köztes kultúrák esetében: ezek olyan növények, amelyek két fő növénykultúra között növekednek. Ezek a növények állati takarmányként vagy zöldtrágyaként is szolgálhatnak. A nitrogénmegkötő növények és a köztes kultúrák használata számos környezeti előnnyel jár a talaj egészsége, többek között a talaj biológiai sokfélesége és a tápanyagkimosódás korlátozása szempontjából.
A KAP környezetvédelmi törekvéseinek fenntartása érdekében a növényeket növényvédő szerek nélkül kell termeszteni.
(Forrás: ec.europa.eu/commission/)
