Az embereket érdeklik, foglalkoztatják, sok esetben pedig zavarják is a darazsak. Bosszúságot, fájdalmas csípéseket, sőt, veszélyes allergiás reakciót is okozhatnak. Érdemes megismerni a fajtáit, mert nagy különbségek vannak közöttük. A méhészek különösen nagy figyelemmel fordulnak feléjük, mert hatással vannak a méhekre és a méztermelésre is. Melyik darázs és hogyan befolyásolja a méhészvilágot? Kiderül a darázsfajtákat felsoroló összefoglalóból.
Az emberek többsége a darazsakat kifejezetten károsnak tartja, mert agresszív támadásaikkal veszélyessé teszik a szabad téri programokat. Pedig a darazsak rendkívül hasznos munkát végeznek: kiveszik a részüket a növények beporzásából, másrészt a kártevő és betegséghordozó rovarpopuláció szabályozásában is hangsúlyos szerepük van – írta a Greendex.
A darázsfajták és a méhészeti hatásuk
Azt már a Magyar Mezőgazdaságban írta meg Fehér Péter méhész Kiskunhalasról, hogy milyen darázsnál mire érdemes figyelni. A padlásdarázs, más néven déli papírdarázs (Polistes dominula) a méhészetek számára közömbös. A méhkaptárakat felkeresi ősszel telelés céljából, vagy előfordul, hogy fészkét a kaptártető alá építi. Ilyenkor veszélyes lehet, mert megtámadhatja az embert.
A méhfarkas (Philanthus triangulus) komoly ellensége méheinknek, mert ivadékait kizárólag házi méheken neveli. Ferdén földbe fúrt járatába visz általában három elkábított házi méhet, azokra rakja petéit, majd kezdi elölről, amíg bírja petével vagy maga is zsákmányul nem esik. Általában nem észrevehető a tevékenysége, mert szerencsére nem gyakori.
A lódarázs (Vespa c. crabro) intelligens, tanulékony képviselője a rovarvilágnak, mert tudja, hol a legérzékenyebb pontja a fészkét illetéktelenül háborgatónak, és annak az orrát iparkodik megcsípni a fullánkjával. Éjszaka is szorgosan jár élelem után. Testvéreit az élelemforráson megismeri, viszont más fészek egyedeit igyekszik megölni, és az erősebb végez a gyengébbel. Méhet nagyon ritkán zsákmányol, vele a csatát kerüli – írta a cikk.
A német darázs (Paravespula germanica) nagy pusztítást képes végezni a méhészetekben, de csak abban az esetben szabad irtani, ha szükséges. Ha rákap a méhesre, érzékeny kártevővé válik, egyébiránt fontos szereplője az élővilágnak, mert nagy tömegben fogyaszt rovarokat, ezért jelentős egyensúlyi szereplő. Jól bírja a hideget, ezért amikor méhek már fürtbe húzódtak, a német darázs még szorgosan torkoskodik a kaptárakban. A német darázs fészkét odúban, falüregben, földben, trágyaszarvasban, szinte mindenhol meg lehet találni. Számos ellensége van, például a gyurgyalag, a borz és a darázsölyv.
