Megőrizni a sertések farkának hosszát – kihívások

Melyek az új fejlemények a takarmányozás világában? Tavaly az EU-ban az elválasztott sertések takarmányából fokozatosan ki kellett vezetni a cink-oxid farmakológiai szintjét. Ezekben a napokban a takarmánykészítmény-gyártás a következő kihívásokkal foglalkozik. Az egyik ilyen kihívás a sertések farkának hosszan tartása. Érdekes dilemma van a láthatáron, írja Dr. Francesc Molist takarmányozási szakértő.

A fenntarthatósági és jóléti előírásoknak megfelelő sertéshús előállítását egyre inkább előfeltételnek tekintik a fogyasztók és a kiskereskedők az EU-ban. A sertéságazat az elmúlt években már hatalmas erőfeszítéseket tett. Először az antibiotikum-használatot, újabban pedig a terápiás célú cink-oxid (ZnO) felhasználását csökkentve az antimikrobiális rezisztencia és a környezetszennyezés elkerülése érdekében.

A sertéságazat következő lépése az EU jóléti menetrendjében az, hogy a kocák laktációban laza, hosszú farkú sertéseket hozzanak világra
A sertéságazat következő lépése az EU jóléti menetrendjében az, hogy a kocák laktációban laza, hosszú farkú sertéseket hozzanak világra (Fotó: Pixabay)

Az alacsony cink-oxid-tartalmú sertéstápok

Közel egy év elteltével, amikor az EU-ban az összes takarmányt alacsony ZnO-tartalommal állították elő, úgy tűnik, hogy a takarmányozási szakemberek, állatorvosok és a gazdaságok vezetői megtalálták a megoldást a gazdaságok nagy része számára. Így az állatok egészsége megőrizhető anélkül, hogy túl nagy termelékenységet veszítenének. A tápokat az alacsony nyersfehérje-koncepciót követve alakították át. Hígították is a tápokat, hogy segítsék a malacokat az elválasztással járó stressz leküzdésében.

A lánc valamennyi partnerének erőfeszítéseket kell tennie.

Újszülöttkori elhullás és az érzékszervi input alacsony szintje

A sertéstenyésztők számára jelenleg a legfontosabb jóléti problémák többek között az újszülöttkori elhullás és az alacsony szintű érzékszervi bevitel (pl. sztereotip és káros viselkedés). Ezekkel összhangban a sertéságazat következő lépése az EU jóléti menetrendjében az, hogy a kocák laktációban laza, hosszú farkú sertéseket hozzanak világra. Ahhoz azonban, hogy az ágazat hosszú farkú sertéseket termelhessen, a lánc valamennyi partnerének erőfeszítéseire van szükség. Az is lényeges, hogy a sertéstenyésztőket kompenzálják a hosszú farkú sertések szállítása miatt felmerülő többletköltségekért.

Holisztikus megközelítésre van szükség a jó malactápokhoz

Hasonlóan a terápiás ZnO-szint nélküli malacok előállításához, a hosszú farkú sertések sikeres előállításához is holisztikus megközelítésre van szükség, amely gazdaságonként eltérő lehet. Javítani kell az irányítást a megfelelő sűrűséggel és a sertésenkénti elegendő hellyel (azaz pihenéshez, mozgáshoz, evéshez és iváshoz); a megfelelő gazdagító anyagok használatával; a megfelelő környezettel, különös tekintettel a szellőzésre, de valószínűleg a takarmányozás is szerepet játszik. Bár a farokkárosító viselkedés általában a tenyésztő-finisher fázisban jelent problémát, a farkat szájba nyomó viselkedés (a károsító viselkedés előfutára) fiatal korban történő megelőzése kulcsfontosságú.

A takarmány nyersfehérje szintje, valamint a takarmányban lévő rostok típusa és szintje fontos szerepet játszik.

A Schothorst takarmánykutató vállalatnál végzett kísérletekből úgy tűnik, hogy a takarmányban lévő nyersfehérje szintje, valamint a takarmányok rosttartalma fontos szerepet játszik. Ez a szerep a sertések takarmányfelvételének szabályozásában és a gyomor-bélrendszer mikrobiótájának megváltoztatásában nyilvánul meg. Úgy tűnik, hogy a bél-agy tengely fontos szerepet játszik az agyi fiziológia és viselkedés szabályozásában, és így fontos lehet a sertések káros viselkedésének szabályozásában.

Alacsony nyersfehérje-takarmányok

A közelmúlt tapasztalataiból megtudtuk, hogy az alacsony (15-17%) nyersfehérje-szintű és/vagy kiegyensúlyozatlan aminosav-profilú takarmányok növelhetik a farokkárosító viselkedés kockázatát. Ez dilemmát jelent: a bélrendszer egészségének javítása érdekében megtanultuk, hogy az alacsony nyersfehérje-tartalmú takarmányok szabályozhatják az E. coli szaporodását, és így csökkenthetik az elválasztás utáni hasmenés kockázatát. Másrészről viszont az alacsony nyersfehérje-tartalmú, kiegyensúlyozatlan aminosavprofilú takarmányok növelhetik a farokkárosító viselkedés kockázatát.

A fenntarthatósági és jóléti koncepciókat követő sertéstartás érdekében ismét egyre inkább együtt kell működni a táplálkozási szakemberekke. Ugyanígy a gazdaságok vezetőivel, az állatorvosokkal és a takarmányipari beszállítókkal, hogy megtalálják a megfelelő megoldást az egyes gazdaságok számára.

(Forrás: pigprogress.net)

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Változó eredményesség a Tolna megyei sertéstenyész... Általában nullszaldóval vagy kisebb nyereséggel zárták a tavalyi évet a Tolna megyei sertéstenyésztő vállalkozások. 2014 második felében az oroszorszá...
Olcsó a hízó Szerbiában! Évek óta nem volt ilyen alacsony Szerbiában a hízósertés ára, mint az idei év elején. Jelenleg 255-270 forintnak megfelelő dinárért adják a hízókat ki...
2014-es sertéspiac az Európai Unióban Bár még Anglia és Belgium adatai hiányoznak, az eddig nyilvánosságra hozott információkból az látszik, hogy az Európai Unió sertésállománya, noha csak...
Kocatámogatás önkormányzatok részére! Ahogyan arról már beszámoltunk, a kocatartók újabb állami támogatáshoz juthatnak az idei évtől kezdve. Ezt a rendelkezést kiegészítve már nem csak mag...
A sertés tenyésztési irányszámai Mekkora a normál tömege egy most született malacnak? Naponta mennyivel kellene nőnie a tömegének? Mikor válik tenyészéretté a tenyészkoca? Hogyan taka...
Sertéstartás – megéri? A kérdésre nem egyszerű a válasz, több tényező is komolyan befolyásolhatja a sertéstartás sikerességét. Így mielőtt belevágnánk, jól meg kell gondolnu...