A nehéz éveket követően a gazdálkodók közül várhatóan sokan döntenek úgy, hogy másra bízzák a termelés kockázatát. Amennyiben alkalom nyílik a bérelt föld növelésére, több tevékenységgel is előnybe lehet kerülni a döntésnél a többi pályázóval szemben. A földforgalmi törvény legutolsó módosításait is összefoglalja a NAK tájékoztatása az előhaszonbérleti jogosultak sorrendjéről. A föld haszonbérletének joga mindig azé, akinek a legerősebb a jogosultsága, aki a rangsorban előrébb van, mint a másik jelentkező.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a földhasználat a haszonbérleti szerződés esetén biztosított előjogot, azaz az előhaszonbérleti jogot mutatta be részletesen. Egyrészt a hatályos szabályok szerinti előhaszonbérletre jogosultak sorrendjét, másrészt, hogy az egyes jogosultak alatt pontosan milyen személyi kört értünk, nekik milyen kritériumoknak kell megfelelniük.
A helyi erőket támogatják elsőként
Az első helyen rendelkezik előhaszonbérleti joggal – többek között – a volt haszonbérlő. Fontos, hogy kizárólag a volt haszonbérlőről van szó. Aki más, egyéb jogcímeken alapuló földhasználatra jogosult, mint pl. a szívességi földhasználó, őt nem illeti meg ez a státusz. Tehát egyrészt volt haszonbérlőnek kell lenni, majd kettéválik a szabályozás aszerint, hogy földműves természetes személyről, vagy mezőgazdasági termelőszervezetről van szó.
A földműves természetes személynek helyben lakónak kell lennie, vagy az életvitelszerű lakáshasználatának a helye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve olyan településen kell, hogy legyen, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
A volt haszonbérlő mezőgazdasági termelőszervezetnél ez úgy néz ki, hogy helybeli illetőségű, vagy ha nem, akkor a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
Az állattartók és a termelőszövetkezetek is előnyös helyzetben
Szintén első helyen van előhaszonbérleti joga az állattartó telepet üzemeltető helyben lakó földművesnek, vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezetnek.
Feltétel, hogy az állattartó telepnek legalább 3 éve üzemelnie kell. Az állattartó telep és a bérelt föld elhelyezkedésére is van szabály: az a település, ahol a telep van és a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határai közti távolság közúton, vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km lehet. A telep és a bérelt föld akár azonos településen is lehet, de legfeljebb 20 km-es távolságon belül kell lenniük a településeknek.
Az állattartóval szemben támasztott követelmény, hogy helyben lakónak, illetve helybeli illetőségűnek kell lennie a haszonbérlet tárgyát képező föld településén. Ez azt jelenti, hogy az állattartó telep üzemeltetője – ha nem azonos településen van a telep és a lakóhelye/illetősége – akkor nem a telephely településén rendelkezik előhaszonbérleti joggal, hanem a saját lakóhelye szerinti településen, a mezőgazdasági termelőszervezet pedig ott, ahol helybeli illetőségűnek számít.
Természetesen a haszonbérlet célja az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmányszükséglet biztosítása kell, hogy legyen és rendelkezni kell megfelelő állatsűrűséggel.
2019 óta az állattartók egyes művelési ágaknál csak az ahhoz rendelt állatfajok tartása esetén hivatkozhatnak előjogukra, továbbá, ha szántó művelési ágú földről van szó, még nyilvántartásba vett takarmány-vállalkozásnak is kell lenniük.
Fontos, hogy ha az állattartó telep üzemeltetője előhaszonbérleti jogára hivatkozik, akkor egyértelműen meg kell jelölni, hogy a Földforgalmi tv. 46. § (3) bekezdés a) pont aa) vagy ab) alpontja alapján jogosult előhaszonbérletre.
Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott termék előállítása és az ökológiai gazdálkodás is előrébb
Még mindig első az előhaszonbérlők sorrendjében az a helyben lakó földműves vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezetet, akinek vagy amelynek a haszonbérlet célja oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott termék előállítása vagy ökológiai gazdálkodás folytatása, azzal a korlátozással, hogy ez csak szántó, kert, szőlő és gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén gyakorolható.
Első még a kertészet és az öntözés megléte
Ugyancsak első a helyben lakó földműves vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezet, ha a haszonbérlet célja kertészeti tevékenység folytatásához szükséges terület biztosítása, ha kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú földről van szó, vagy szántónál, ha szaporítóanyag-előállításhoz szükséges terület biztosítását szolgálja a földhasználat megszerzése.
Végül ugyancsak első helyen áll az a földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezetet, aki vagy amely öntözésfejlesztési beruházást hajtott végre úgy, hogy a haszonbérleti szerződés időtartamának legalább fele részében a végrehajtott öntözésfejlesztési beruházás a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint még értékkel bír.
Itt nem követelmény, hogy helyben lakó, vagy helybeli illetőségű legyen a jogosult, viszont az nem elegendő, hogy majd a jövőben öntözésfejlesztési beruházást tervez a területen. Annak már megvalósult beruházásnak kell lennie és csak szántó, szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágú földeknél jöhet szóba ezen előjog – írták.
Jönnek a másodikok és a többiek
Mindezen első helyen jogosultak után – második helyen – következik a közös tulajdonban álló föld tulajdoni illetőségének (annak egy részének vagy az egésznek) harmadik személy javára történő haszonbérbe adásakor a tulajdonostárs.
A NAK megjegyezte, hogy a tulajdonostárs földműves előhaszonbérleti joggyakorlása esetén nem követelmény, hogy a tulajdonostársi minősége legalább 3 éve fennálljon, azonban ennek a jogcímnek csak akkor van gyakorlati jelentősége, ha elfogadó jognyilatkozatot nyújt be a jogosult, mert alapesetben a tulajdonostársak többlethasználati megállapodás keretében használják egymás tulajdoni hányadát.
Ezek után úgy folytatódik a sorrend, hogy harmadik a helyben lakó szomszéd földműves, negyedik a helyben lakó földműves, ötödik a földműves, ha életvitelszerű lakáshasználatának a helye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
Innentől kezdve már csak a mezőgazdasági termelőszervezetek jöhetnek szóba: hatodik a helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezet szomszéd, hetedik a helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezet. Nyolcadik a mezőgazdasági termelőszervezetet, amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
Az előhaszonbérletre jogosultak sorrendje:
A tájékoztatásban egy táblázatot is közöltek az előhaszonbérleti jogosultak sorrendjéről.
A földműves jogosulti csoport(ok)on belüli rangsor
Végül, hogy teljes legyen a kép, a NAK tisztázta az egyes földműves jogosulti csoport(ok)on belüli rangsor kérdését. Egyrészt arra a kérdésre kell választ adni, hogy hogyan áll föl a földműves jogosulti csoportokon belül a sorrend, másrészt, hogy melyek azok a csoportok, ahol lehet alkalmazni ezt a további rangsorolást, ha van két azonos helyen álló előhaszonbérletre jogosult.
Mivel az azonos földműves jogosulti csoporton belüli rangsorról van szó, csak a természetes személy földhasználó földművesek között lehet ily módon sorrendiséget megállapítani. A sorrend a csoporton belül: az egymás közti összehasonlításban első a családi mezőgazdasági társaság vagy őstermelők családi gazdaságának tagja, második a fiatal földműves és harmadik a pályakezdő gazdálkodó földműves.
Melyek azok a földműves jogosulti csoportok, ahol lehet alkalmazni ezt a további rangsorolást?
Sorrendben az elsőtől az ötödik csoportig bezárólag van lehetőség ennek figyelembe vételére. Itt csak az azonos földműves jogosulti csoportba tartozók közti különbségtételről van szó – írták.
Csakúgy, mint az elővásárlási jogok, az előhaszonbérleti jogosultságok sem halmozhatók, nem az „nyer”, aki több előjoggal bír, hanem az, akinek a legerősebb a jogosultsága, aki a rangsorban előrébb van, mint a másik – zárta a NAK közleménye.
