Prémium kategóriás vagy hozzáadott értékkel rendelkező termékekkel emelkedhet ki Magyarország az agráriumban Lázár János építési és közlekedési miniszter, az állami mintagazdaság vezetője, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint. Áder János a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságban nézte meg, miként működik a modern öntözőrendszer, hogyan irányítják egy táblagépről a vezető nélküli traktort és hogyan pihennek meg vízágyon a tehenek, amiket robotok fejnek meg.
Lázár János szerint mindenki számára hozzáférhető adatok birtokában a kisebb földterülettel vagy állatállománnyal rendelkező gazdáknak is segítséget nyújtanak abban, hogy hatékonyan, a lehetőségeiknek megfelelően tudjanak fejleszteni.
A legkorszerűbb technológia teszi vonzóvá az agrárium keretében a jövőt a fiatalok számára – mondta Lázár János építési és közlekedési miniszter, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumi elnöke. Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című vlogcastjának adásáról az Agrárágazat írt.
Alkalmazkodni kell a megváltozott körülményekhez
A műsorban arról beszélgettek, hogy az elmúlt öt év alatt hová sikerült eljutnia a mezőhegyesi gazdaságnak.
A történeti áttekintést követően a birtok kapcsán fontos dátumként a 2016-os év hangzott el, amikor a korábbi sikertelen privatizáció után a magyar állam úgy döntött, hogy ezt a birtokot nem árverezi el, megtartja és megpróbálja bebizonyítani, hogy az állami tulajdont is lehet profitábilisan működtetni a köz javára, miközben társadalmi funkciója is van.
A legfontosabb társadalmi funkció, hogy mintaként szolgáljon az itt folyó gazdálkodás színvonala, eredményessége minden magyar gazda számára – fogalmazott Lázár János.
Változtatni kellett
A beszélgetésben rámutattak arra is, hogy fény derült a termelésben tapasztalható hatékonysági hiányosságokra is, ilyen volt az öntözéses gazdálkodás, aminek során kétszer annyi vizet használtak el feleakkora hatékonyság mellett, mint ami az amerikai mezőgazdaságra jellemző.
Lázár János kiemelte: bebizonyosodott, mindig alkalmazkodni kell a megváltozott környezeti körülményekhez. Ilyen fontos körülmény a csapadékviszonyoké is, amelyeket ma már digitálisan követhetnek. Ezekből a korszerű megfigyelésekből kiderült, hogy az elmúlt 20 évben különféle változások vannak. Az utóbbi 5 évben ez mennyiségcsökkenést is jelentett, de már az előtt tapasztaltak rendszertelenségeket, intenzitásbeli eltéréseket – írták a videóra hivatkozva.
Az öntözés módjai
Kritika éri azt az egyszerű eljárást, amely során kiemelik a folyókból az édesvizet, eljuttatják a megfelelő helyekre és felülről juttatják be a talajba. Ez a módszer túl sok vizet használ, nem gazdaságos és aránytalanul nagy terhet jelent a környezetre. Ezért meg kellett keresni a leghatékonyabb öntözési technológiát. Ma már ezt használják a birtokon, aminek eredményeképpen elérték, hogy a korábbi vízmennyiség 60 százalékával kétszer akkora területet tudnak öntözni, mint korábban.
A nyugati technológiák nagyon fejlettek ezen a téren, de mindig van benne magyar hozzáadott érték, amivel a magyar szakemberek saját körülményeinkre tudják hangolni azt – hangzott el.
Az élelmiszertermelés fontossága
Ehhez nem elég a hagyomány, hanem alkalmazkodás és modernizáció is kell – mondta Lázár János. Szerinte a magyar agráriumot a prémium kategóriás vagy hozzáadott értékkel rendelkező termékek emelhetik ki a nemzetközi piacon a többi tucat termékek közül.
Áder János ehhez a gondolathoz még hozzáfűzte, a mezőhegyesi mezőgazdasági szakközépiskolába háromszoros a túljelentkezés, ami azt bizonyítja, hogy a fiatalok vonzónak találják ezt a modernizált mezőgazdaságot, jövőt látnak benne – írták.
