2,6 milliárdból hoz remek számokat az új mezőhegyesi robotizált tehenészet a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. telepén. Alig egy hónappal a használatba vétel után 6 százalékos termésnövekedést értek el a teljesen automatizált technológiával működő Békés megyei tehenészetben. Isaszegi Norbert termelési igazgató elmondta, hogy a két istállóban összesen 460 tejelő állat van. Január közepére, vagy végére érik el a teljes állomány beköltöztetését.
A két istállóból álló, 880 férőhelyes létesítmény északi istállójába október 2-án engedték be az első 180 holstein-fríz szarvasmarhát, a déli istállóba október 27-én került 130 állat. A növendékekkel együtt jelenleg 2050 egyedből áll a teljes állomány. Az üszők és a növendékek is új istállóba kerülnek a közeljövőben, a régi istállókat ugyanis elbontják – mondta Isaszegi Norbert. A termelési igazgató hozzátette, hogy a telep Európában is egyedülálló módon teljesen robotizált technológiát alkalmaz. Valamennyi egyed GPS-nyomkövetővel van ellátva, amely méri az éllettani funkciókat. A vízágyon fekvő állatok maguk döntik el, hogy mikor mennek fejésre, amelyet egy automata, dupla beállású rendszer egyszerre maximum 8 állaton végez el. Eközben a tehenek egyénre szabottan kapnak plusz takarmányt.
Automatizált rendszer szabályozza a körülményeket
Számítógép méri és vezéreli a páratartalmat, a világítást, a hőmérsékletet. Fűteni télen sem kell, a hőmérsékletet ponyvák leengedésével állítja be a rendszer. Isaszegi Norbert elmondta, hogy az első tapasztalataik alapján az állatok szeretik az új helyet.
A tehenek eddig átlagosan 35 liter tejet adtak egy nap, ez most 39-re nőtt. A a tej zsírtartalma pedig az eddigi 3,1-ről 3,5-re emelkedett.
Lázár János, a Ménesbirtok által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos szerint úgy fogalmazták meg a terveket, hogy 2-3 év alatt 25 százalékos termelésnövekedést érjenek el. A cél, hogy az eddigi évi 10 millió liter tejet 11-12 millióra emeljék. Jelenleg 6 százaléknál tartanak, így teljesíthetőnek, sőt, túlteljesíthetőnek tűnik a célkitűzés – mondta. Számításaik szerint a beruházás körülbelül 10 év alatt térül meg. A kormánybiztos hozzátette, Mezőhegyes így új minőségű munkahelyeket tud teremteni. A tehenészek és az istállósok helyett egyre inkább agrárinformatikusokra van szükség, ami az ottani munkavállalóknak magasabb bérezést is jelent.
Új agráridőszámítás
A politikus úgy fogalmazott, hogy új korszak köszöntött be, amelyre a koronavírus-járvány is rávilágított. Invesztálni kell az élelmiszerellátásba és az élelmiszerbiztonság növelésébe. Az állatjóléti szempontokon kívül a minőségi élelmiszertermelés és a nyomon követhető, beazonosítható termékek korszakát éljük. A mezőhegyesi rendszer kis túlzással lehetővé teszi, hogy egy doboz tejről megmondják, azt melyik tehénből, milyen időszakban fejték le – mondta.
Lázár János arról is beszélt, hogy tárgyalnak az állatorvostudományi egyetemmel, hogy Magyarországon állatorvos ne végezhessen úgy, hogy nem járt gyakorlaton a mezőhegyesi tehenészetben. Ehhez 1,9 milliárd forintból építenek képzési központot, amely a tervek szerint 1 év alatt készül el. A mintagazdaság célja, hogy tapasztalatokkal segítse a gazdákat, a robotizált rendszer ugyanis kisebb, akár 20-30 egyedből álló tehenészetekben is bevezethető. Azt szeretnénk, hogy Mezőhegyes legyen a magyar innováció NASA-ja – tette hozzá.
