Az Emődi Mezőgazdasági Zrt. 282,76 millió forintból fejleszti takarmányozási technológiáját Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei telephelyén, Emődön. A beruházás a robotizált és az automatizált takarmánykiosztás fejlesztését szolgálja a tejelő szarvasmarha takarmányozásában. A technológia célja a termelés növelése a fenntartható gazdálkodás és az adott termelési igények kielégítése mellett. A fejlesztés révén az állatok egyedi azonosítójuknak megfelelően kapják meg fejés közben a takarmányt. Ennek köszönhetően nő a szárazanyagfelvétel, a tejtermelés és javulnak a tej beltartalmi mutatói.
A precíziós eszközök segítségével a szakemberek naprakész információkat kaphatnak a kiegészítő takarmánnyal létrehozott takarmányadag (PMR) és a tartósított tömegtakarmányok kémiai összetételéről, javítva a telepek termelési és gazdaságossági mutatóit – írta az MTI. A társaság további célja az automatizált takarmánykiosztás alatt keletkező PMR összetételének telepi gyorsvizsgálata egy speciális eszközzel, amelyet egy laboratóriumi berendezéssel egészítenek ki. Így részben telepi körülmények között tudják biztosítani a tartósított tömegtakarmányok minőségi vizsgálatát.
A beruházás részletei
A beruházáshoz a kormány az Európai Unió társfinanszírozásával a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program plusz keretében 183,54 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosít. A projekt a Széchenyi terv plusz programban valósul meg.
Tejelő szarvasmarha robottakarmány tovább fejlesztése kiegészítve precíziós NIR eszközzel elvégzett telepi gyorsvizsgálattal – részletek
Projekt azonosító: GINOP-PLUSZ-2.1.1-21.2022.00059
Kedvezményezett neve: Emődi Mezőgazdasági Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Fejlesztés tárgya, célja: Tejelő szarvasmarha robottakarmány tovább fejlesztése kiegészítve precíziós NIR eszközzel elvégzett
Szerződött támogatás összege: 183.540.327 Ft
A projekt megvalósítási ideje: 2022.06.30 – 2025.03.21.
A projekt tartalmának részletes bemutatása:
A precíziós gazdálkodással napjainkban egyre jobban terjedő robotfejés és takarmányozás innovatív technológiának tekinthető az agráriumban, ezen belül a szarvasmarha-takarmányozás területén is. Az intenzív körülmények között tartott, nagy genetikai képességű állatok termelési szintjeinek megfelelő táplálóanyagok kielégítése koncentráltabb receptúrákat és takarmányadagokat kíván meg a szakemberektől. A tejtermelés és a tej beltartalmi paramétereinek növeléséhez ismerni kell az adott állomány genetikai hátterét, illetve a telepen felhasznált tömegtakarmányok beltartalmi jellemzőit. A technológia célja a termelés növelése a fenntartható gazdálkodás és az adott termelési igények maximális kielégítése mellett. A robotizált takarmányozási rendszerek az adott telep tömegtakarmány bázisát alapul véve egy megfelelően kialakított kiegészítő takarmánnyal létrehozott takarmányadaggal (PMR) biztosítják a szarvasmarhák termelési szintjének megfelelő tápanyagigényeit. A robotizált takarmányozás során célunk az elfogyasztott szárazanyag mennyiségének növelése, ezáltal javul a tejtermelés és javulnak a tej beltartalmi paraméterei – írták.
A fejlesztés háttere
A TMR, azaz a teljes takarmányadag rendszeréhez képest a robottakarmányozás során létrehozott PMR, részleges takarmányadag alacsonyabb abrakmennyiséget, több tömegtakarmányt tartalmaz, viszont a takarmányfelvétel száma gyakoribbá válik. Ez összefüggésbe hozható a bendő pH alakulásával, mivel a gyakoribb takarmányfelvételnek köszönhetően a pH nem éri el a kritikus értéket. A projekt során kifejlesztett granulált robottakarmány magában ötvözi azokat a speciális kiegészítőket és adalékanyagokat, valamint kiváló minőségű összetevőket, amelyek biztosítják az állatok termelési szintjének megfelelő tápanyagigényt. Ízletes alkotóinak köszönhetően folyamatos csalogató hatással is rendelkeznek, melynek köszönhetően az állatok könnyebben keresik fel a takarmány kiosztására szolgáló istállórobotot, így optimalizálható a termelési szintnek megfelelő tápanyagigény.
A projekt célja egy olyan komplex takarmányozási technológia kialakítása, amelynek részeként kialakításra kerülő granulált robottakarmány, az állatok termelési szintjéhez igazodva tartalmaz koncentrált energia- és N-forrásokat. A N-források a takarmányok nyersfehérje részét alkotó valódi fehérjékből és amidanyagokból álló alkotói. Ezen kívül felhasználásra kerülnek olyan speciális kiegészítők, amelyek hozzájárulnak az állatok életfenntartó és termelési szükségleteinek maximális kielégítéséhez. A létrehozott robottakarmány összetételének köszönhetően pontosabbá válhat a takarmányozás, mivel az állatok az egyedi azonosítójuknak megfelelően kapják meg fejés közben a takarmányt. Nő a szárazanyag felvétel, így nő a tejtermelés és javulnak a tej beltartalmi mutatói.
Precíziós állattartás
A precíziós eszközök segítségével a takarmányozási szakemberek naprakész információkat kaphatnak a PMR és a tartósított tömegtakarmányok fontosabb kémiai összetételéről, ezzel javítva a telepek termelési és gazdaságossági mutatóit. Célunk továbbá az automatizált takarmánykiosztás során keletkező PMR összetételének telepi gyorsvizsgálata egy speciális NIR eszközzel. A fejlesztendő NIR eszköz kiegészítésre kerül egy laboratóriumi (e-orr) berendezéssel, amellyel részben telepi (NIRS) körülmények között tudjuk biztosítani a tartósított tömegtakarmányok minőségi vizsgálatait. A tömegtakarmányok illózsírsavtartalmának és pH értékének meghatározása szintén fontos információkkal szolgál a telepi körülmények között létrehozott takarmányadagok összetételének kialakításakor. A gyakorlati körülmények között fejlesztett laboreszközök hozzájárulnak a telepi takarmánymenedzsment precíz kivitelezéséhez, amelynek köszönhetően az állategészségügyi és termelési mutatók javulhatnak.
Így gazdálkodik a borsodi vállalat
A nyilvános cégadatok szerint a társaság tavaly 25, 2021-ben 26 munkavállalót foglalkoztatott. A 2022-es üzleti évben a cég nettó árbevétele 1,046 milliárd forint, az előző évben 643,8 millió forint volt, adózott eredménye 2022-ben 284,073 millió forintot, 2021-ben 157,854 millió forintot tett ki.
A cég Emődi Mezőgazdasági Rt. néven 1999-től működik. Fő tevékenységként már az alapításkor a tejelő szarvasmarha tenyésztést jelölték ki, amit szorosan kiegészít a szántóföldi árunövény termesztés – írta a vállalat weboldala.
A gazdálkodás alapját a mintegy 1130 hektár földterület adja, amelyből 400 hektár gyep, a többi szántó. A földterületeket nagyrészt magánszemélyektől bérelik, a legelő területeket pedig a Bükki Nemzeti Parktól. A legelőkön folytatott hízóalapanyag nevelés a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet pusztai területén továbbra is biztosítja a hagyományos tájhasználat, a védett fajok (pl. a túzok) életterének megőrzését.
Az infrastruktúra és az állattartás gépei
2011. május 27-ig szabadtartásos mélyalmos gazdálkodás folyt, majd a telepi modernizáció során ünnepélyes keretek között átadásra került egy 356 férőhelyes, pihenőboxos Pignagnoli termelő istálló, valamint egy 24 állásos GEA-WestfaliaSurge AutoRotor Magnum 40 fejőberendezés. A megfelelő klímát az istálló hosszanti oldalán végigfutó oldalfüggöny és 4 darab EOLO ventilátor biztosítja. Mindkét rendszer teljesen automatizált és időjárás szenzorokkal felszerelt. Az istállóhoz kapcsoltan teljesen automatizált hígtrágya rendszer kiépítése valósult meg. 2020-ban a 2011-ben épített istállót átépítették.
Kezdetben csak GEA, most már azonban a GEA mellett Lely fejőrobotjaik is vannak, valamint egy Trioliet etetőrobot. 2020. júliusában kezdett dolgozni a 3 darab GEA robot és az etetőrobot, 2020. decemberében üzemelték be a 3 Lelyt és még hármat 2021 év elején. A Trioliet etetőrobot az első ilyen típusú robot rendszer az országban. Egy olyan takarmánykonyhájuk van, ami költséghatékonysága mellett a legkorszerűbbnek mondható: 5 db, egyenként 18 m3 befogadóképességű, kaparóléces felhordóval működő tároló-adagoló konténerbe történik az 1 napi tömeg takarmány betárolása – írták a bemutatkozójukban.
Növénytermesztési technológia Emődön
A vetésváltási szabályokat nem csak növényvédelmi szempontból érdemes figyelembe venni és betartani, hanem talajvédelmi okokból is – írták. A kutatások szerint az eltérő tápanyagigényű és szervesanyag-hozamú növények váltása kiegyensúlyozott tápanyag-felhasználást és szervesanyag-gazdálkodást tesz lehetővé. Egyes növények termesztése során jelentkező hátrányok (pl. apró magvú növények – finom magágyigény, elporosodás; napraforgó – növényvédelmi problémák) más növények előnyös tulajdonságaival ellensúlyozni lehet. A növények művelési mélységigénye, gyökerezési mélysége különböző, ennek megfelelően a tápanyagokat is eltérő mélységből veszik fel. A gyökérzóna változatos kihasználása esetén megelőzhető egyes rétegek tápanyagban való elszegényedése, illetve biológiai életének hanyatlása – fogalmaztak.
