Kevesen gondolják, mennyiért dolgoznak a mezőgazdasági munkások az idén

A magyar gazdaság sok viszontagságon ment keresztül az elmúlt években, ilyen például a magas infláció is. Elkerülhetetlen volt, hogy a bérek is emelkedjenek. 2023. decemberétől 15 százalékkal nőtt a minimálbér és 10 százalékkal a garantált bérminimum. Vajon mindez hogyan hat a mezőgazdaságban dolgozók béreire? Az agrármunkák jelentős része sosem tartozott a jó fizető állások közé, ám ez a helyzet is változni kezdett. De milyen mértékben?

Az Agrárszektor számolt be a részletekről. Ide kapcsolódik, hogy megállapodás született a munkaadók és a munkavállalók között még 2023. novemberében. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) akkori ülésén megegyeztek a munkaadók és a munkavállalók képviselői – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. A nemzetgazdasági miniszter, Nagy Márton az ülésen elmondta, a kormány mielőbb megtárgyalja a javaslatokat és megalkotja a szükséges jogszabályokat.

Tavaly decembertől 15 százalékkal nőtt a minimálbér és 10 százalékkal a garantált bérminimum összege, a kérdés, hogy hat ez a változás a mezőgazdaságban dolgozók béreire - Fotó: Magro.hu, CSZS, Mosonmagyaróvár
Tavaly decembertől 15 százalékkal nőtt a minimálbér és 10 százalékkal a garantált bérminimum összege, a kérdés, hogy hat ez a változás a mezőgazdaságban dolgozók béreire – Fotó: Magro.hu, CSZS, Mosonmagyaróvár

A felek az alábbiakban egyeztek meg:

Decembertől a minimálbér 15%-kal, 266 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 10%-kal, 326 000 forintra növekedhet.

A felek ajánlást fogalmaznak meg arra vonatkozóan, hogy a versenyszférában a lehetőségek figyelembevételével 2024. évben is meg kell őrizni a bérek reálértékét, ezért minden vállalkozást a saját üzleti, pénzügyi és bérpiaci helyzetének megfelelően további béremelésre ösztönöznek.

Tárgyalást kezdenek a bérrendszer megújításának olyan irányú koncepciójáról, amellyel a bérek hosszútávon megőrizhetik vásárlóerejüket.

Mélységekben vagy magasságokban a fizetés?

A magyar mezőgazdaságnak évtizedes, strukturális gondokkal küzd. A munkaerőhiány mára már általánossá vált. Az agráriumban jellemzően alacsonyabbak a jövedelemszintek, mint a többi nemzetgazdasági ágban. Emellett az itteni munkavégzés általában keményebb fizikai tevékenység, ami kevésbé vonzó a munkavállalók számára. A modernizáció és a folyamatosan fejlődő technikák, a megújuló digitalizációs folyamatok próbák elé állítják a nemzedékek óta gazdálkodókat. Ráadásul nincsen elég képzett szakember, az újabb gépek kezeléséhez pedig egyelőre nincs elegendő rutinja a mezőgazdászoknak, ugyanis ezekhez már nem elegendő az évtizedekkel ezelőtti gépészeti tudás.

Az elmúlt években emelkedni kezdtek a bérek a mezőgazdaságban

A KSH adataiból kiderült, hogy 2020 januárjában a mezőgazdaság, erdőgazdaság és halászat egységében a havi bruttó átlagkereset 294 680 forint volt. 2021-ben emelkedett ugyan, de nem sokkal, 305 542 forint volt. 2022-ben viszont már komolyabb emelkedés történt, mivel 348 903 forintra nőtt. 2023 szeptemberében pedig már 440 forint volt a bruttó átlagfizetés a mezőgazdaságban. Érdekesség, hogy tavaly szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 557 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 384 900 forint volt. A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 14,1%-kal, míg a reálkereset – 2022 augusztusa óta először – 1,7%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

Lehet válogatni a lehetőségek között

Jelenleg számos állás közül lehet válogatni a mezőgazdaságban. 2024. január 4-én a Profession.hu-n többek között az alábbi munkákra lehetett jelentkezni:

  • Mezőgazdasági szervizspecialista
  • Mezőgazdasági mérnök/Fejlesztőmérnök
  • Mezőgazdasági gépszerelő (Budapest)
  • Értékesítési menedzser (mezőgazdasági gép)
  • Mezőgazdasági technikus
  • Sertéstelepi fiaztatóvezető helyettes
  • Technológus.

A fent említett pozíciókra nincsenek bérek megjelölve. Ugyanakkor találtak itt diákmunkát is mezőgazdasági operatív asszisztens pozícióra, ráadásul Budapesten. Itt már feltüntették a fizetést is, ami 1650 forintos bruttó órabért jelent. Átlépve a Jófogás.hu-ra is sok állást találtak: kerestek fejőst (Pest vármegye), juhászt, fiaztatót, lovászt, állatgondozót, tanyára gondnokot, erdészt és erdészmérnököt is.

Ezeknél a pozícióknál fizetés nem volt megjelölve, azonban az oldalon akadnak olyan hirdetések is, ahol már feltüntetik a fizetést is:

  • Hajdú-Bihar vármegyében állattenyésztőt keresnek havi bruttó 500 ezer forintért,
  • Veszprém vármegyében – mint írják – szorgalmas pároknak tanyagazda munkát ajánlanak havi bruttó 700 ezer forintért,
  • Komárom-Esztergom vármegyében pedig tojástermelő tojótelepre keresnek munkatársat havi bruttó 350 ezer forintért.

Fontos kiemelni, hogy a mezőgazdaságon belül is hatalmas lehet a szórás a fizetéseket tekintve – írták. Az agrárgépészek például jelentősen magasabb fizetésért dolgoznak, amit jól mutat az is, hogy 2020-ban már a nettó 450 ezer forintot is elérte a havi fizetésük. Ahogyan a fent mutatott állásajánlatok mutatják, a szakmunkások ennél kevesebbet keresnek. Az pedig hamarosan kiderülhet, hogy a garantált bérminimum és a minimálbér emelése milyen hatással lesz az agráriumban dolgozók fizetésére.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Hatalmasra, 20%-ra nőne a késedelmi kamat Jelentősen megnövelné egy törvénymódosítási javaslat a késedelmi kamat nagyságát abban az esetben, ha a feldolgozók és/vagy a felvásárlók határidőn be...
Egy magyar megye, ahol nagyot növekedtek az agrárb... Megugrottak a bérek a mezőgazdaságban. 2012 és 2017 között országosan közel 31 százalékkal nőtt a szektorban dolgozók fizetése. Tavaly volt a legnagyo...
Ezreket bocsát el a Bayer a következő 2 évben A világszerte 118 ezer embert foglalkozó Bayer vállalat 12 ezer munkatársától kell, hogy búcsút vegyen 2021 végéig. Ez lesz a gigacég történetének le...
Az összes agrármunkát a diákok végzik a szécsényi ... Míg korábban a gazdálkodó családok gyerekei a szüleiktől és a nagyszüleiktől tanulták meg a földművelés tudományát, az iskolai oktatásban ezt a szere...
358 milliárd eurótól esnek el a közép- és kelet-eu... A közép- és kelet-európai vállalkozások számára a legnagyobb kihívást a szakképzett munkaerő fokozódó hiánya jelenti. Ez akadályozza a növekedésüket ...
Hiába a sok elbocsátott, az idénymunka nem mindenk... Nem reális választási lehetőség a mezőgazdasági idénymunka az itthon vagy Nyugat-Európában elbocsátott magyar alkalmazottak többségének – derült ki e...