Bár a hazai termesztése nem fog megszűnni, a következő időszakban komoly visszaesés várható a kukorica termőterületében – mondta Sándorfy András, a Marton Genetics ügyvezető igazgatója a 41. AGROmashEXPO Nemzetközi Mezőgazdasági és Mezőgép Kiállításon, Budapesten. A szakemberek szerint a közeljövőben várhatóan nem lesz változás az időjárási szélsőségek terén, és bár szezonra lesz elég vetőmag a piacon, de olcsóbb egészen biztosan nem lesz.
Az Agrárszektor írta meg, hogy az elmúlt időszakban a jó orosz termés és a fekete-tengeri folyosó megnyílása után csökkenni kezdtek a terményárak a világon. A búza és a kukorica jegyzése is lejjebb ment. Az árfolyamok valamennyi tőzsdén ereszkednek, bár a mértékük nem azonos. A chicagói tőzsdén a búza és a kukorica jegyzése elérte már a háború előtti szintet, a MATIF-nál azonban ez még nem történt meg – fogalmazott Dr. Potori Norbert, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) igazgatója.
Visszaesés várható
Ami a következő időszakot illeti, jelentős visszaesés várható a kukorica terméshozamában. Az Európai Unió búzamérlege a 2022-es év végén 132,7 millió tonna volt, ami 3,5%-os visszaesés az előző évi mennyiséghez képest. A kukorica esetében 50,5 millió tonnát sikerült betakarítani, ez 28,2%-os visszaesést jelent. Ami már most látható, hogy szűkös lesz a zárókészlet, és nőni fog az import – jegyezte meg a szakember. Az EU helyzetét javítja, de a gazdákét több szakértő szerint rontja, hogy Ukrajnából hatalmas mennyiségű import gabona érkezik a tagállamokba.
Magyarország az előzetes számítások szerint búzából és árpából pozitív mérleggel fogja zárni a szezont, kukoricából viszont mintegy 2,4 millió tonnás hiánnyal kell számolni.
Jó hír azonban, hogy január végéig 1,1 millió tonna kukorica érkezett Ukrajnából. Továbbá 195 tonna búza, közel 114 ezer tonna repcemag, 246 ezer tonna napraforgómag és 62,5 ezer liter napraforgóolaj is bejött hazánkba. Jó esély van rá, hogy végül kukoricából sem lesz hiány a következő időszakban. Ami az orosz-ukrán háborút és az érintett országok termelését illeti, Dr. Potori Norbert elmondta, hogy bár Ukrajna búzatermesztése mintegy 39%-kal csökkent a 2022/2023-es szezonban, Oroszországé ugyanekkor 35%-kal nőtt. Így ez szinte kompenzálja az ukrán kiesést. Feltéve, hogy sikerül kijuttatni a világpiacra, mivel a pénzügyi szankciók rendkívüli módon megnehezítik a kereskedelmet. Az árpa esetében az ukrán termelés 42%-kal csökkent, az orosz 20%-kal nőtt, napraforgónál az ukrán 37%-kal csökkent, az orosz 7%-kal nőtt.
A műtrágya nagy része importból érkezik
Az EU műtrágyapiaca kapcsán a szakember kiemelte, hogy még mindig jelentős az importfüggőség: a nitrogén-felhasználás 30%-át, a foszfor-felhasználás 68%-át és a kálium-felhasználás 85%-át harmadik országokból kell fedezni. Fontos azonban, hogy amíg a 2021-2022-es évben a műtrágyák elérhetősége volt a nagy kérdés, a 2022-2023-as évben a jövedelmezőség felől kell majd megközelíteni a termelési döntéseket. Nagy kérdés, hogy honnan, hogy miből fogja finanszírozni a gazdálkodó a szükséges mennyiséget? Dr. Potori Norbert végezetül beszélt arról is, hogy a következő időszakban várhatóan csökkenni fog a repce vetésterülete Magyarországon, de éppen egy olyan időszakban, amikor a kereslet várhatóan nőni fog ezen növény iránt.
A vetőmagok ára drágul
Sándorffy András, a Marton Genetics ügyvezető igazgatója szerint a vetőmag-ágazat szempontjából katasztrofális volt a tavalyi év. Rendkívül érzékeny növényekről beszélünk, amelyeket kritikus pillanatban ért el az aszály. Ahogy a szakember fogalmazott, tavaly ami rossz történhetett, az mind elérte az ágazatot. Nehezíti a helyzetet, hogy nem tudtak kapacitást bővíteni, ráadásul a költségnövekedés hatványozottan érinti a vetőmagágazatot. Sándorffy András szerint van elég vetőmag a piacon, de nem tud olcsó lenni.
Összességében egy 10-15%-os drágulásra lehet számítani a vetőmagoknál, ugyanis a hozzáadott érték meg fog jelenni az árakban.
A szakember beszélt arról is, hogy 2 éve kezdtek el foglalkozni a közép-ázsiai vetőmagpiacokkal, mivel a klímaváltozás hatására ott javult a vízháztartás, korábban terméketlen területek váltak megművelhetővé. Sándorffy András szerint a jövő éléskamrája a ez a közép-ázsiai régió lesz. Úgy látja, hogy komoly visszaesés lesz a kukorica termékterületében, ám a termelés ettől még nem fog megszűnni. A jövőben a kalászosok termőterülete fog nőni, mivel ezek jobb szárazság- és hőségtűréssel rendelkeznek. Megfelelő technológiával, megfelelő területen azonban még mindig lehet kukoricát termeszteni Magyarországon.
