2018 májusától működik majd az országos jégkár-mérséklő rendszer normál üzemmódban. Az üzembe helyezéssel a mezőgazdaságban több tízmilliárd forint megtakarítás érhető el évente.
Az országos jégkár-mérséklő rendszer kiépítésének költsége 1,8 milliárd forint lesz. Ezt a vidékfejlesztési pályázaton keresztül finanszírozzák. A magyar kormány kiemelt beruházásként kezeli a rendszer megvalósítását. A becslések szerint a rendszer évi 1,5 milliárd forintos működtetését a gazdák kárenyhítési befizetéseiből finanszírozzák. Ezt egészítik ki a kormányzati költségvetés forrásaival. Ez nemcsak a mezőgazdasági vállalkozások számára hasznos a fejlesztés, hanem minden magyar lakos számára – közölte Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára Karcagon, a NAK fórumán.
Jégkár-mérséklő rendszer: jelentős kárenyhítés
Az államtitkár a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Erős vidék című rendezvényén elmondta: közel ezer, talajon elhelyezett generátorból áll majd a rendszer, ami az egész ország területét meg tudja majd védeni a nagy jégesőktől. A generátorok egyharmada a legnehezebben megközelíthető területeken automata lesz. Ezek a jégeső közeledtekor központi indításra kezdik majd el párologtatni az ezüst-jodidot a levegőbe. A többi generátort viszont a megfelelő időben önkénteseknek kell működtetniük – közölte. Jelenleg is zajlik az önkéntesek toborzása, már eddig is sokan jelentkeztek. A megvalósításhoz jelentős informatikai fejlesztés és az Országos Meteorológiai Szolgálattal komoly szakmai együttműködés szükséges a rendszer működtetéséhez. A hírről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számolt be honlapján.
Hubai Imre, a NAK vidékfejlesztésért felelős országos alelnöke a témával kapcsolatban elmondta: a jégesőkre leginkább májustól kezdődően, öt hónapon át lehet számítani. A jégkár-mérséklő rendszer úgy működik, hogy a generátorok az érkező front előtt legalább két órával ezüst-jodidot párologtatnak a levegőbe. Az anyag a felső légtérbe jutva megakadályozza, hogy nagy méretű jégkristályok alakuljanak ki. A több, de kisebb jégszemcse nem okoz akkora kárt. Tízszer tíz kilométeres négyzethálót vetítve az ország területére, minden metszéspontba egy generátort kell elhelyezni.
Hubai Imre Csaba, a NAK Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnöke elmondta: már vannak tapasztalatok a rendszer hatékonyságáról. Három dunántúli megyében – Somogy, Baranya és Tolna – már működik egy 141 generátorból álló hálózat, amely az országos hálózat része lesz. A tapasztalatok szerint a rendszer használatával a kárarány évente az 1 százalékot sem éri el, míg az azt megelőző időszakban ezeken a területeken 4-4,5 százalékos volt az átlagos kár aránya.
Kis Miklós Zsolt beszélt még a Vidékfejlesztési Program aktualitásairól is. A jelenlegi uniós ciklusban 68 pályázat jelent meg 1300 milliárd forint értékben és 33 pályázati felhívásra lehet még pályázni. Az 1300 milliárd forint keretösszeg megtartásával még két új pályázatot írnak ki idén ősszel. Az egyik a szőlőtelepítőknek lesz jó, mert megváltozott a vonatkozó európai uniós jogszabály, és ehhez igazodva a szőlőtelepítésre is tudnak támogatást adni a telepítési engedéllyel rendelkezőknek. A másik egy beruházási típusú támogatás, ami az energiahatékonyságot segíti. Az államtitkár elmondta, hogy elindultak a terület alapú előlegfizetések. Idén a kifizetett előleg várhatóan rekord nagyságú lesz, és a 200 milliárd forintot is meghaladja.
