Az utóbbi években sokszor lehetett hallani a magyar burgonyaágazat hanyatlásáról. Sokan csak kapkodják a fejüket és nem értik, miért nem hoz megfelelő termést a burgonya a magyar földeken. A válasz pedig igen egyszerű: a klímaváltozással nagyon távol került hazánk éghajlata a burgonyának ideálistól…
A burgonya eredetileg Dél-Amerikában, Peru hegyvidéki részein őshonos. Ott a tenyészidőszakban az átlaghőmérséklet nem túl magas, a csapadékeloszlás pedig egyenletes. Azon a klímán érzi jól magát és így nem csoda, ha a magyar, 35 fokos kánikulát és az aszályt nem viseli túl jól. A tenyészidőszakban hazánkban a hőmérséklet 25 fok felett van, a csapadék pedig sokszor a nullával egyenlő.
A burgonya sekély gyökérzete, és számos kórokozója és kártevője miatt rendkívül stresszérzékeny, emiatt nem tudja elviselni a számára szélsőséges klímát. Ez kisebb gumószámban, minőségromlásban és betegségérzékenységben nyilvánul meg. Ezért esik vissza hazánkban évről évre a burgonya termésmennyisége.
Fajtanemesítéssel azonban némiképp lehet tenni a probléma ellen. A Keszthelyi Burgonyakutatási Központ épp ezért kezdett kutatómunkába. Ennek során olyan magas termőképességű és minőségű, stresszrezisztens fajták kinemesítése volt a cél, amelyekkel Magyarországon is gazdaságosan lehet burgonyát termeszteni – írja a mezolap.hu
A nemesítési munka eredményeképp létrehozták a Balatoni rózsa, Katica, Démon és Botond fajtákat, amelyek megfelelnek a fentebb leírt paramétereknek. Több éves tapasztalatok szerint hazai körülmények között ezek a fajták stabilan képesek 60 tonna/hektár feletti termésátlagot produkálni. Ezzel több, itthon termesztett külföldi fajtát is felülmúlnak termésmennyiségben.
Az előállított termésből magasabb az értékesíthető, piacképes termés aránya (jobb a kihozatal, kevesebb a kieső gumó), termőképességüket több éven át megtartják, így gazdaságosabb a termesztésük. Termesztésükkel javítható a burgonyatermesztés jövedelmezősége.
