A fedeztetési szezonban lehet megalapozni a jövő kecskegenerációit. Fontos, hogy a legjobb genetikai háttérrel rendelkező kecske is csak akkor hozza éveken keresztül a benne lévő teljesítményt, ha a takarmányozása megfelelő, vagyis ha az a termeléshez szükséges többletigényét is kielégíti. A kecsketenyésztés alapelveinek betartásával komoly plusz bevételeket lehet elérni.
Egy közepes, vagy annál rosszabb genetikájú állat is tud saját magához képest csúcson termelni, ha kifogástalan a takarmányozása. Jóval kisebb odafigyeléssel viszont nagyobb eredményt lehet elérni egy kiváló genetikájú állattal. Érdemes ezért jó irányt választani. A Magyar Mezőgazdaság szakcikkét szemléztük.
Amennyiben a törzskönyvben lévő adatok jók, akkor az állat kifejezetten jó hatással lesz az állományra. Főleg, ha a jószág bak. Már 3-5 anyás állományban sem könnyű megjegyezni, melyik kecskének milyen a teljesítménye. Ezért legalább hetente egyszer fel kell írni, hogy az állatok mennyi tejet adtak bizonyos napokon (pl. minden második szerdán), és ezt deciliteres pontossággal szükséges rögzíteni. Fel kell jegyezni az ellés és az apasztás idejét is, és ha a kifejt mennyiséget is felírja, látható lesz, mennyi ideig termel a csúcson, mikor kerül hanyatló ágba, és hány napig tart, míg elapaszt. Ezekből az adatokból kirajzolható egy szép grafikon, ami akár „laktációs görbének” is nevezhető. Már ezzel a kis papírmunkával nagyot léphet előre az állatok teljesítményének megismerésében. Ha pedig még komolyabban törekszik egy bizonyos cél elérésére, akkor az amúgy is kötelező rendszeres laborvizsgálatok alkalmával, kérjen tejzsír és tejfehérje vizsgálatot is.
Ezek a számok ugyanis fontosak a későbbi fejlődéshez. Viszont fontos, hogy ezek a számok a takarmányozással is befolyásolhatóak. Az állatok helyes, minden igényt kielégítő takarmányozása, a bevitt rost, fehérje és energia minősége, emészthetősége a termelést érezhető módon befolyásolja.
A jó kecsketenyésztés egyik kulcsa a genetika
Fontos, hogy figyeljen azokra az értékekre, melyeket az állat fogantatása pillanatától hordoz, a szüleitől, a nagyszüleitől, az őseitől örökölt. A tenyésztés lényege, hogy az utód – valamilyen tulajdonságban, vagy több tulajdonságban – felülmúlja a szüleit. Mindig, de mindig javítson a következő generációval. Az anyákra, bármilyen kiválóak is, még jobb teljesítményű bakokat engedjen.
🐐 A tej beltartalmi tényezői (fehérje, zsír) meghatározzák a termelhető sajt mennyiségét és minőségét. A takarmányozással ezt javítani lehet, de ha hosszú távon szeretne javulást, a genetikát is javítani kell. Képzeljen el egy 1000 literes kecskét. Ha a tej fehérjetartalmát mondjuk 2,8%-ról 5%-ra tudná növelni, az több, mint 22 kilogrammnyi többletet jelent a sajttermelésben. Mindezt a genetika és a takarmányozás segítségével. A Magyar Mezőgazdaság oldalán megjelent teljes cikket ezen a hivatkozáson olvashatja el.
