Létezik Athéntól 45 perces repülőútnyi távolságra egy sziget, ahol az emberek leginkább kecskehúst és az abból, valamint a kecsketejből készült termékeket fogyasztják. Átlagosan 90 évig élnek és még az Alzheimer-kórt sem ismerik. Szerintük a kecskéből készült élelmiszereknek köszönhetik hosszú és egészséges életüket. Ha ez tényleg így van, akkor kecsketartásra fel! Következzen néhány jó tanács kecskeválasztáshoz.
Hazánkban az egészségügyi mutatók már fele ilyen szépek sincsenek. A lakosság jelentős része szenved valamilyen krónikus betegségben, szívbetegségben, cukorbetegségben, rákos betegségekben és még sorolhatnánk a listát akár estig. Lehet, hogy tényleg csak az Ikaria sziget lakóinak a példáját kellene követni és minél több kecsketerméket fogyasztani? Lássunk néhány jó tanácsot, amelyet kezdő kecsketartóknak érdemes megfogadni.
Sokan kényelmi szempontból szeretnének kecsketartással foglalkozni, úgymond négy lábon járó fűnyíróként használnák. Nekik van egy rossz hírünk: a kecske kizárólag akkor legel füvet, ha már minden, a környéken megrágható és megehető fa lombozatát, virágát lelegelte. Így ha csak kertkarbantartásra szeretnénk kecskét tartani, inkább ne tegyük.
Abban az esetben viszont, ha a tápláló kecsketej napi fogyasztása a cél, érdemes belevágni a kecsketartásba. Sokan nem fogyaszthatnak tehéntejet egészségügyi okokból, a kecsketejet viszont az ára miatt nem tudják beszerezni. Ebben az esetben pedig a legjobb döntés egy saját ’tejüzem’ nevelése. A fajtaválasztásnál figyelembe kell venni, hogy egyes fajták akár egész évben is képesek tejet adni, de vannak olyanok is, amelyek erre képtelenek. Így alaposan át kell gondolni, milyen fajtával dolgozzunk, illetve mekkora állatlétszám szükséges a család tejjel való ellátásához. Ehhez választhatunk egyszerű parlagi, vagy akár fajtatiszta tejhasznú kecskét is. A lényeg a helyes tartás.
Megfelelő mennyiségű és minőségű szálas takarmány, abrak, gyümölcs és vitaminok biztosítása mellett egy kecske akár 15-20 éven keresztül is képes tejet adni. Parlagi kecske tartása esetén fel kell készülni, hogy lutri lesz a tejhozam, ugyanis esetükben nagy a szórás: van, amelyik jó, ha egy litert képes adni naponta, de vannak egyedek, amelyek akár 4 litert is képesek produkálni. Családi önellátásra általában keverék kecskéket ajánlanak: parlagi és szanentáli, vagy éppen parlagi és jól legelő alpesi keverékekkel stabil 3-4 literes hozamot lehet elérni és a takarmányköltségek sem szállnak el túlzottan.
A húsáért is lehet tartani a kecskét, de érdemes figyelembe venni néhány tényt a kecskével kapcsolatban. Nem sok hasznosítható hús származik egy kecskéről normál esetben, így a szűkebb családot tudja ellátni élelemmel. Persze már vannak kifejezetten húshasznú fajták, melyek a szorgos tenyésztők kezei közül kerültek ki több fajta keresztezését követően. Így mielőtt megvásároljuk első kecskénket, fontos utánanézni, melyik fajták azok, amelyek több húst produkálnak. Itt van például a búr kecske, amely kifejezetten nagy testű, húshasznú fajta.
Célszerű őket csak búr fajtákkal tartani, ugyanis a többi fajtával agresszívan viselkedik. A búr keverékek a nagy test mellett jól is tejelnek, így őket akár kettős hasznú fajtaként is lehet tartani. A fiatal bakok gyorsabban fejlődnek, mint a gödölyék (nő ivarú gida), főleg akkor, ha sokáig vannak az anyjukkal tartva. Abban az esetben viszont, ha fejni szeretnénk az anyát, 10 hetes korban kell leválasztani a gidákat és ezt követően akár 8 hónapig is fejhető marad az anyakecske. A leválasztott gidák pedig később vágóállatként láthatják el a családot hússal.
Forrás: kistermeloklapja.hu
Adjon-vegyen kecskét a Magro.hu piactéren! Aktuális élő állat ajánlatainkat IDE kattintva tekintheti meg, eladó kecskéket pedig ITT talál!
