Sokat kaszálhatnak a fiatal gazdák; jó hírek érkeztek Zala megyéből; új piac nyílt meg a lótenyésztők előtt. Legyen naprakész a legfontosabb témákban, íme a hét agrárhírei.
A betakarítási szezon közepén jó híreket kaptak a fiatal gazdák. A kiszivárgott információk szerint ugyanis 38 milliárd forint áll rendelkezésre az induló támogatásuk finanszírozásához. Ez az összeg több mint 3 ezer érintett között kerül majd szétosztásra a Fiatal gazda programban ötödik alkalommal kiírt pályázatának keretében. Ez azt jelenti, hogy egy-egy gazdálkodó 40 ezer eurót, azaz mintegy 12 millió forintot kap. Érdekesség, hogy 2007-től a fiatal gazdák induló támogatására összesen 97 milliárd forint forrást fordítottak, ebből az összegből 8281 agrárvállalkozó részesült. A pályázati támogatás azt szolgálja, hogy minél több fiatal válassza a mezőgazdasági munkát, a vidéki életet. A kifizetésről annyit lehet tudni, hogy a fiatal gazdálkodók az új forráshoz még az idén 90 százalékban hozzájuthatnak, míg a fennmaradó hányadot 2016-ban fizetik ki.
Jó hírek érkeznek Zala megyéből is a betakarítással kapcsolatban. Az eddigi információk szerint a napraforgó csaknem háromnegyede már a tárolókba került és a minőségre sem lehet panasz. A napraforgó mellett a korai szójatáblákon is zajlik az aratás, a kukorica betakarítása pedig várhatóan két héten belül kezdődik el a megyében. Az aratás mellett a gazdák jól haladnak az őszi munkákkal, bár az elmúlt hetekben a csapadékhiány némiképp hátráltatta a magágy készítését. Az őszi káposztarepcét csaknem 10 ezer hektáron vetették el. A vetések átlagosan fejlődnek, bár néhány területen rovar kártétel miatt újra kellett vetni a magot. A kalászosok vetése várhatóan az előre jelzett esőzések után kezdődhet el. Zala megyében a tervek szerint a csaknem 110 ezer hektárnyi szántóföldi területből 40 ezer hektáron kerül ősszel földbe a mag: az őszi búzát 21 300 hektáron, az árpát csaknem 5300 hektáron vetik el. A tritikálé vetésterülete meghaladja a 2 ezer hektárt, 330 hektáron pedig rozst vetnek.
A fiatal gazdák mellett a lótenyésztők is örülhetnek, ugyanis a kínai piac megnyitásával óriási lehetőség tárult fel a magyar lótenyésztők előtt, akik eddig csak Európában tudtak értékesíteni. A múlt héten kaptak hivatalos tájékoztatást arról, hogy Magyarország is exportálhat élő lovat Kínába, miután az ázsiai ország minőségellenőrzési és karanténozási hivatala megadta ehhez az engedélyt. Magyarország elsősorban sport- és tenyésztési célú lovakat exportálhat, amelyek iránt óriási a kereslet Kínában. Hazánkban négy olyan telepet jelöltek ki, ahonnan lovak szállíthatóak Kínába. Bármilyen cég szállíthat, de feltétel, hogy a lovaknak előtte 30 napig e telepek egyikén karanténban kell lenniük, és egy kínai cégnek kell garantálnia a szállítást. A lovakat csak repülővel lehet szállítani, ami kicsit növeli a költségeket.
Apropó, lótenyésztés! Újabb tájékoztatás látott napvilágot a lovak fertőző kevésvérűségének járványügyi helyzetéről. Az információk szerint Hajdúszoboszlón, Piliscséven, Vépen és Üllőn a megfigyelési zárlat ideje lejárt. A zárlat alá vont lovak 21 naponként végzett vérvizsgálati eredménye negatív lett minden esetben így kimondható, hogy nem fertőződtek a vírussal. A karantén intézkedések így feloldásra kerültek. A fertőző kevésvérűségben beteg lóval a klinikán együtt tartott több mint 200 napja a lóklinikán tartózkodó lóról kimondható, hogy nem fertőződött a vírussal és gyógyultan hagyta el a klinikát. A Szigetközi lovas találkozón megfordult lovakat a hatóság további megfigyelés alatt tartja a találkozót követő 90 napig. A megfigyelési zárlat esetükben a 90. napon történt vérvétel negatív eredményű vizsgálatával oldható fel. Az érintet lovak első szűrővizsgálata negatív eredményű. Jelenleg az ország négy településén van karantén: Encs, Halászi, Érpatak és Felsőlajos.
A lovak fertőző kevésvérűség járványa ugyan kezd alábbhagyni, de a kéknyelv betegség tovább gyűrűzik. A laboratóriumi vizsgálatok ugyanis a Tolna megyei Szedresen, Kisszékelyen, Kaposszekcsőn, a Somogy megyei Kutason, valamint a Baranya megyei Liptódon is megállapították a kéknyelv betegség kitörését. Ennek következtében tovább nőttek a korlátozás alá vont területek (védő- és megfigyelési zóna). A kitörést ezúttal is a vírus 4-es szerotípusa okozta. Az állategészségügyi hatóság a kitörések körüli 20 km-es sugarú körben lévő gazdaságokban található valamennyi fogékony állatnál elvégzi a rovarirtó szerrel történő kezelést és a védőoltásban még nem részesült egyedek vakcinázását. Az ezeken kívül eső területeken a vakcinázás nem kötelező, hanem önkéntes alapon kérhető az állományokat ellátó állatorvosától. Ez esetben a védőoltás alapvetően az állattartó költségére történik, aki állami támogatást is igénybe vehet.
Agrárhír-összefoglalónk az MTI hírei alapján készült el!
Fotók: jacksonfreepress.com;
