Egész Európában drágul az élelmiszer, de a legnagyobb mértékben a kelet-európai országokban mentek fel az árak. Vagyis ott, ahol amúgy is a jövedelmünknek közel kétszer akkora hányadát fordítjuk élelmiszerre, mint a nyugati országokban. Az uniós és a németországi hivatalos statisztikákból az agrarheute.com készített összeállítást.
Az derül ki az Eurostat és a Destatis adatai alapján összeállított anyagból, hogy uniós átlagban 8,9 százalékkal drágult az élelmiszer 2021 áprilisa és 2022 áprilisa között; a tagországok közül Litvániában volt a legnagyobb mértékű (22,1%) és Írországban a legszolidabb (3,6%) az áremelkedés. Magyarország alig szorult le a dobogóról a maga 17,3%-ával.
Minden alapélelmiszerért többet kellett fizetni az idén áprilisban, mint egy éve ilyenkor, de a legfeltűnőbb az étkezési zsírok és olajok átlagosan 23%-os (egyes országokban több mint 40%-os) drágulása.
10% körüli az uniós átlagdrágulás a kenyérnél, a húsnál, a tejnél
A zöldség ára is nagyon jelentősen változott, átlagban 10,7%-kal drágult, de például Cipruson 44,2%-kal és Litvániában 36,9%-kal. Hasonlóan 10% körüli az uniós átlagdrágulás a kenyér és más gabonaalapú készítmények, illetve a hús- és tejipari termékek esetében, de minden árucsoportra igaz, hogy nagy a szórás, és az átlagot lényegesen meghaladó drágulás kizárólag kelet-európai országokra jellemző.
Magyarországot mind a gabona, mind a tejtermékek esetén a dobogós helyek valamelyikén említi a statisztika – emeli ki az eredményeket magyarul közlő magyarmezogazdasag.hu.
statPedig, ahogy az régóta ismert, ebben a térségben amúgy is érzékenyebben érint mindenkit az élelmiszerár-emelkedés, hiszen mi a jövedelmünknek sokkal nagyobb hányadát költjük élelmiszerre, mint az Nyugat-Európában megszokott (nem azért, mert annyival több ételt vásárolunk, hanem mert annyival kisebb keretből gazdálkodunk).
Nálunk a jövedelem ötöde megy el élelmiszerre
Romániában állnak a leggyengébben e téren, ott a háztartások kiadásainak 28,3%-a megy élelmiszerre, de 20%-nál több Lettországban, Szlovákiában és Bulgáriában, illetve egyetlen nem kelet-európai országként Spanyolországban is (Magyarországon 19,3%).
Összehasonlításként: Németországban, Írországban és Luxemburgban 10-11% körüli, ez az arány, tehát nagyjából feleannyi, mint a mi térségünkben – mutat rá az agrarheute.com cikke.
