Az elmúlt két évtizedben még nem volt ilyen nehéz helyzetben a hazai nyúltenyésztés. Ugyan a belföldi nyúlfogyasztás növekszik, az előző évek külpiaci válsága következtében a termelés, a felvásárlás és a vágás, illetve az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások száma jelentősen csökkent.
Juráskó Róbert, a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az idei Nyúltenyésztési Tudományos Napokon elemezte részletesen a magyar nyúltenyésztés elmúlt évi helyzetét. Kiemelte azokat a tényezőket, amelyek az idei ágazati eredményeket is jelentősen befolyásolhatják. Erről a Magyar Mezőgazdaság számolt be.
A beszámoló szerint a 2016-ban elindult kedvezőtlen folyamatok 2017-re sem szűntek meg. Ez főként a kistermelőket sújtja, mert az elmúlt években a felvásárlást egyes régiókban gyakorlatilag megszűnt. A termelés ezzel pedig több esetben a saját fogyasztásra csökkent le. Ezen kívül volt olyan nagyüzemi telep is, amit bezártak, máshol pedig az anyanyulak számát csökkentették jelentősen.
Fajták és számok
2017-ben a danubia alba, egy új húsnyúlfajta kapott elismerést. A tenyésztőszervezete megkezdte a működését. Jelenleg azonban a nagyüzemi nyúltelepeken a legnagyobb arányban továbbra is pannon fehér és hycole állományok vannak. A kistermelőknél az egyetlen védett őshonos nyúlfajtánkból, a magyar óriásnyúlból jelenleg mintegy 250-300 nyilvántartott anya található meg. Emellett a magyar prémtermelő telepeken castor rex fajtájú nyulakat is tartanak, ez viszont csak a hazai nyúlállomány mintegy 0,6 százalékát adja.
Nagy segítséget jelent az ágazatnak a néhány évvel ezelőtt elkezdett vakcina-támogatási program. Ezt 2017-ben tovább tudták folytatni. Sőt, a támogatási keretösszeget sikerült megnövelni. A jelenlegi támogatások segítik a termelőket az állategészségügyi és állatjólléti feladatok ellátásában és a termelési költségek csökkentésében – írja a Magyar Mezőgazdaság.
