Ittas járművezetés gyanúja miatt állítottak elő a rendőrök a Békés vármegyei Orosháza város külterületéről egy traktorvezető férfit. Szünetre kényszerül a vezetésben innentől, nem vehet részt a közúti forgalomban a büntetése idején. A vonatkozó szabályozás szerint az, aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Mezőgazdasági vontatót vezetett, amikor igazoltatták, és az alkoholszonda ittasságot jelzett nála. A rendőrök büntetőfeljelentést tettek ellene, és mivel a férfi a jogosítványát sem tartotta magánál, nem tudták a helyszínen elvenni tőle. Ezért a járási hivatalnál kezdeményezik a vezetési jogosultságának szüneteltetését – írta a Rendőrség weboldala.
§ Btk. 236. § (1) Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A törvény részletei itt elérhetőek.
(2) A büntetés bűntett miatt
- a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
- b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
- c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
- d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.
(3) Aki ittas állapotban nem gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.
Az 55/1953. (XII.4.) MT sz. rendelet 1.§-a rendelte először büntetni azt, aki szeszes ital hatása alatt levő állapotban gépjárművet vezet, vagy vezetés közben szeszes italt fogyaszt, továbbá aki a gépjármű vezetését olyan személynek engedi át, aki szeszes italt fogyasztott.
A bcs a BHÖ-be is felvételre került.
Az 1961. évi V. tv. a közbiztonság elleni bcs-ek között helyezte el a járművezetés ittas állapotban bűntettét, amelyet az követett el, aki szeszes ital hatása alatt levő állapotban vasúti, légi vagy vízi járművet, avagy közúton gépjárművet vezet, vagy a jármű, ill. a gépjármű vezetését olyan személynek engedi át, aki szeszes ital hatása alatt áll.
Mindezen magatartásokat a hatályos törvény is büntetni rendeli.
A bűncselekmény védett jogi tárgya kettős:
- egyrészről a közlekedés biztonságához,
- másrészről pedig az élet és a testi épség védelméhez fűződő társadalmi érdek.
Az élettani hatások és a következmények az ittas vezetés során
A szeszes ital fogyasztása tudatzavart idézhet elő.
Amennyiben az elkövető a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el, tudatzavara a 18.§ rendelkezésére figyelemmel a 17.§ keretei között nem értékelhető.
Az alkohol fogyasztásának az ember szervezetére gyakorolt élettani hatása abban áll, hogy az erkölcsi gátlásokat feloldja, a reakciósebességet csökkenti.
Megnöveli azt az időtartamot, amely a veszély észlelése és az annak elhárításához szükséges magatartás között eltelik, miközben egyidejűleg csökkenti a fegyelmező, illetve a figyelőképességet.
A közlekedés – a veszély általános jellegéből kilépve – annak valamennyi ágazatában fokozottan veszélyezteti az élet – és a vagyonbiztonságot.
Tovább növeli a veszélyt, ha a vezető szeszes ital hatása alatt áll, ezért pl. a KRESZ már a járművezetés általános feltételeit meghatározó rendelkezései között kimondja, hogy járművet az vezethet, aki a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. Hasonló tilalmakat írnak elő a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályai is – írták.
