Jelentősen megnőtt a mikroműanyag-részecskék száma a Dunában

A korábbi mérésekhez képest mintegy háromszor több, köbméterenként 147 mikroműanyag-részecskét találtak a Dunában egy nemzetközi környezetvédelmi szervezet legfrissebb vizsgálata szerint. A mostani eredmények birtokában még egyértelműbbé vált, hogy ki kell vezetni az egyszer használatos műanyagokat és helyettük a sokszor használatos termékeket és a betétdíjas rendszereket kell visszahozni – írta a Greenpeace közleménye.

A környezetvédelmi szervezet megbízásából a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium szakemberei végezték el a mérést. A Greenpeace Magyarország idén februárban végeztetett mikroműanyag-mérést a Dunában és első alkalommal a Dunából parti szűréssel tisztított budapesti csapvízben is. A felmérésből kiderült, hogy a Duna mikroműanyag-szennyezettségéért olyan műanyagok – a polietilén és a polipropilén – felelősek, amelyek jellemzően az egyszer használatos csomagolóanyagok alkotóelemei is – írják.

Jelentős a mikroműanyag-részecskék száma a Duna vizében - képünk illusztráció
Jelentős a mikroműanyag-részecskék száma a Duna vizében – képünk illusztráció

Budapesti csapvízben most először vizsgáltak mikroműanyag-tartalmat

Egy észak-budai és egy csepeli iskolában vett 1500 liternyi ivóvízmintából előbbi esetében 7, míg az utóbbi esetben 10 részecske volt kimutatható. A kapott eredmények hasonlóak, vagy alacsonyabbak annál, amit más országok csapvízminőségi vizsgálatainál mértek. Azonban egységes módszertan híján nehéz az összehasonlítás. Ami biztosan megállapítható: a csapvíz mikroműanyag-szennyezettsége jóval kisebb, mint az eddig vizsgált palackozott ásványvizeké. De a beltéri levegőből belélegzett évi több 10 ezer mikroműanyag-részecske vagy az élelmiszerekkel elfogyasztott mikroműanyagok mennyisége is jócskán meghaladja a most csapvízben kimutatott mikroműanyag-szennyezettséget.

Az anyag szerint az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO jelenleg is vizsgálja az emberi szervezetbe került mikroműanyag-részecskék egészségre gyakorolt hatását. Az eddig ismert kockázat, hogy a mikroműanyagokban előfordulhatnak káros vegyi anyagok adalékként vagy az anyaghoz kötődve. “Szakítani kell az egyszer használatos kultúrával. Maximalizálni kell a nyersanyag- és energiatakarékosságot, és arra kell törekedni, hogy ne keletkezzen gyakorlatilag semmilyen és semennyi hulladék” – emelte ki közleményében a Greenpeace.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Konferencia a Virágzó Vidékért "Virágzó Vidékünk Európa Nap - Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás?"címmel konferenciát szervez a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat 2014. május 22-én...
Hivatalos: a marhahústermelés nem fenntartható Amerikai kutatók kimondták: a húsmarha előállítása sokszorosan meghaladja más állati termékek előállításának költségeit – olvasható az origo.hu-n. Az ...
Alternatív tüzelőanyag: a brikett Bár még tavaszt idéző időjárás uralkodik hazánkban, lassan közeledik a tél és vele együtt a fűtési szezon. Sokak számára természetes, hogy gázzal fűte...
Nyílt napok a bioszén és bio-hulladékok újrahaszno... Ingyenesen látogatható Agrár Szakmai Nyílt Napokra invitálja az érdeklődőket a Terra Humana Kft! A rendezvényen részt vevők a környezetkímélő tápanyag...
Asszonyélet: száműzné az EU a vékony műanyagzacskó... Elfogadta az Európai Parlament (EP) azokat a szabályokat, amelyek szerte az unióban jelentősen visszaszorítanák a környezetszennyező, 50 mikronnál vék...
Tyúkok áraszthatják el Érdet! Forradalmasítják a hulladékgazdálkodást Érden. A biológiailag lebomló hulladékok csökkentése érdekében elindul a “Tyúkokkal a környezetvédelemért” eln...