Iparűzési adó bevallása több telephely esetén: lehet-e az egyik településen nullás?

Egy társaságnak több városban van telephelye. A helyi iparűzési adó bevallást a Htv. mellékletének 2.1 pontja alapján személy- és eszközarányosan osztja meg. Van egy város, melyhez sem személyi, sem eszközértéket nem tudnak rendelni. Lehetséges kettő bevallást benyújtani, mely esetben egyik azokra a városokra vonatkozik, melyekben vannak költségek, a második bevallást pedig nullásan, arra a városra vonatkozóan, ahol nem merül fel költség? – kérdezte az Adózóna egyik olvasója. 

Szipszer Tamás adószakértő válaszolt arra a kérdésre, hogy több telephely esetén lehet-e az egyik településen nullás értékű az iparűzési adó bevallása. Az Adózóna anyagát szemléztük.

Az adószakértő válaszolt arra a kérdésre, hogy több telephely esetén lehet-e az egyik településen nullás értékű az iparűzési adó bevallása - Fotó: Magro.hu, CSZS, Újpetre
Az adószakértő válaszolt arra a kérdésre, hogy több telephely esetén lehet-e az egyik településen nullás értékű az iparűzési adó bevallása – Fotó: Magro.hu, CSZS, Újpetre

Ezekre kell figyelni az alkalmazáskor

Nem alkalmazható olyan megosztási módszer, amely nulla adóalapot eredményez egy adott önkormányzat területén – fogalmazott válasza elején a szakértő. Amennyiben egyik módszer sem vezet adóalaphoz egy önkormányzat esetén, akkor kérdéses, hogy valóban adójogilag telephelyről beszélünk, de az is lehet, hogy rosszul alkalmazzák az eszközérték vagy személyi jellegű ráfordítások számba vételét.

Számolni kell azzal, hogy eszközérték keletkezik a nullára leírt eszközöknél is, valamint a bérelt eszközök esetén is. Személyi jellegű ráfordítás keletkezhet olyan ügyvezető után is, akivel kapcsolatban nincs személyi jellegű ráfordítás (ez esetben évente 500 ezer forintot kell figyelembe venni).

Az ügyvezető utáni személyi jellegű ráfordítás szétosztásánál a törvény kimondja, hogy legalább 10 százalékot a székhelynél, és maximum 90 százalékot a telephelyeknél kell figyelembe venni. A telephelyek közötti ügyvezetői személyi jellegű ráfordítás szétosztására nincs további szabály, így – a szakértő álláspontja szerint –egy reális, igazságos módszer alapján azt szét kell osztani.

Amennyiben a fenti információk nem segítenek, akkor felmerül kérdésként hogy valóban van-e telephelye a vállalkozásnak az adott önkormányzatnál? – fogalmazott Szipszer Tamás.

A részletek az adózásról

Azt már az RSM Hungary Zrt. írta meg, hogy az önkormányzatok számára az iparűzési adó egy kiemelt ellenőrzési terület, így az adókockázatok és a bírságok elkerülése érdekében mindenképpen javasolt szakértői segítség bevonása, hogy megbizonyosodjanak arról, keletkezik-e iparűzési adófizetési kötelezettségünk az adott önkormányzati településen.

Több településen végzett tevékenység 

Amennyiben a helyi iparűzési adó törvény alapján több településen is keletkezik telephelye és így iparűzési adókötelezettsége a vállalkozásnak, az adó alapját köteles megosztania az egyes telephelyek között. A törvény különböző megosztási módszereket határoz meg, amelyeknek nem megfelelő használata akár adóhiányt is okozhat az egyes telephelyeken. Így az adóbírság elkerülése érdekében fontos, hogy minden esetben a törvényben leírtaknak megfelelően járjanak el az adó alapjának megosztását illetően az érintettek. Itt is fontos vizsgálni azokat az önkormányzati területeket is, ahol a vállalkozás csak alvállalkozókkal dolgozik együtt.  

Az alvállalkozói teljesítések, mint adóalap csökkentő tételek

Az alvállalkozók bevonása további kockázatokat is rejthet magában, mivel az önkormányzatoknál kiemelten fontos terület az alvállalkozói teljesítésekkel kapcsolatos dokumentumok vizsgálata, amennyiben a társaság élt az adóalap csökkentési jogával. 

Az iparűzési adót csökkentő tételek közül az alvállalkozói teljesítmények mindig is a legvitatottabb területek közé tartoztak.

A cikk szerint sok esetben tapasztalható, hogy a számvitel szerinti alvállalkozói teljesítések értékét a társaságok automatikusan csökkentő tételként veszik figyelembe a helyi iparűzési adóalapjuk meghatározása során. Fontos azonban, hogy a helyi iparűzési adó törvény szerinti megfelelő dokumentáció rendelkezésre álljon mindkét esetben, és a Htv. által szabott tartalmi és formai feltételek érvényesüljenek mind a számlákra, mind a szerződésekre vonatkozóan.

Ennek hiányában az önkormányzat úgy dönthet, hogy az adóalap csökkentés jogosulatlanul történt, és bírságot szabhat ki. Éppen ezért kiemelten fontos annak vizsgálata minden esetben, hogy valóban megfelelnek-e az alvállalkozói teljesítésekhez kapcsolódó dokumentumok a helyi iparűzési adó törvény előírásainak az adóalap csökkentésre vonatkozóan – írták.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

15 mrd Ft telephelyfejlesztésre Október 9-től a Regionális Fejlesztési Operatív Programok (ROP) keretében telephelyfejlesztésre és ipartelepítésre 15 milliárd forint értékben pályázh...
Kevesebb adó sújtja a vadon gyűjtött termékeket... Januártól egyszerűsödött a vadon gyűjtött növények értékesítése. Azok a gyűjtők, akik magánszemélyként felvásárlónak értékesítenek, kevesebb adminiszt...
Kedves Őstermelő: ismeri Ön a hatályos törvényeket... A kérdés joggal merülhet fel, ugyanis ismét több olyan módosítás érkezett, amelyek érintik az őstermelőket is. Adózás, könyvelés, földtörvény, haszonb...
Őstermelői igazolvány: kell-e arányosítani az érté... Az őstermelőkre vonatkozó szabályok nem egyszerűek. Sok kérdés merül fel. Egy évközben kiváltott őstermelői igazolvány kapcsán  az éves értékhatárok a...
Könnyebbé válhat az őstermelők adózása is Jövőre már az őstermelők és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyek helyett is az adóhivatal készítheti el az őstermelők személyi jövedelemadó-beval...
Csinálja ezt, ha jön a NAV-ellenőrzés A NAV évente közel 30 ezer ellenőrzést folytat le, ezalatt pedig mintegy 500 milliárd forint adóhiányt és majdnem ugyanekkora összegű bírságot szab ki...