A családi gazdaságokra vonatkozó előírások szerint a családi gazdaság tagjainak írásbeli szerződést kell kötniük a vagyoni és az elszámolási viszonyukról. Érdemes átgondolni azt, hogy a bevételt és a költséget milyen arányban osztják fel abban az esetben, amikor a tagok úgy döntenek, hogy az nem egyenlően történik. Fontos megjegyezni, hogy az év utolsó napján meglévő taglétszám az irányadó. További részletek a cikkünkben.
Az Adózóna számolt be róla, hogy az alapítással kapcsolatos korábbi kormányrendelet is előírta a családi gazdaság tagjai számára az írásbeli szerződéskötést. Továbbá a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény (Csgtv.) is rendelkezik erről a 7. §-ban, mely szerint
az írásbeli szerződésnek tartalmaznia kell:
- a tagok használatában lévő mező-, erdőgazdasági hasznosítású földnek, a használatukban lévő mezőgazdasági termelőeszközöknek, az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknak az őstermelők családi gazdasága tagjai által végzett közös gazdálkodás érdekében való rendelkezésre bocsátást,
- a folytatandó mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységeket,
- a személyes közreműködés formáját,
- az őstermelők családi gazdaságát képviselő őstermelő személyét,
- az őstermelők családi gazdaságának központját.
Az Szja törvény 6. számú mellékletének 2. pontja szerint, ha az őstermelők családi gazdaságának tagjai az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződés alapján:
- nem egyenlő arányban részesednek a nyereségből és viselik a veszteséget, akkor a családi őstermelői tevékenységet folytató őstermelő e tevékenységéből származó bevételét és – tételes költségelszámolás esetén – azzal kapcsolatos költségét az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződésben meghatározott módon állapítja meg azzal, hogy a bevételek és költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított bizonylat egyenértékű,
- egyenlő arányban részesednek a nyereségből és viselik a veszteséget, akkor a családi őstermelői tevékenységet folytató őstermelő e tevékenységéből származó bevételét és – tételes költségelszámolás esetén – azzal kapcsolatos költségét a közösen elért összes bevételnek, illetve összes költségnek a tagok számával történő elosztásával állapítja meg azzal, hogy a bevételek és költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított bizonylat egyenértékű.
A cikk szerint érdemes átgondolni azt, hogy a bevételt és a költséget milyen arányban osztják fel abban az esetben, amikor a tagok úgy döntenek, hogy az nem egyenlően történik. Ehhez kapcsolódóan fontos megjegyezni, hogy az év utolsó napján meglévő taglétszám az irányadó – írták.
