Sajnos, nem minden gazda biztosítja földjét, a mezőgazdasági gépeit és terményét az esetleges károk ellen. Pedig egy váratlan jégverés, tűzeset, vagy hatalmas vihar miatt odaveszhet akár egy élet munkája is. Kókai Gáborral, a Generali Biztosító Zrt. mezőgazdasági biztosítási csoportvezetőjével beszélgettünk a tavalyi káreseményekről, a biztosított növénykultúrákról és arról, mekkora veszteségektől kímélték meg magukat a biztosítás megkötésével a gazdák.
Egyre gyakrabban lehet olvasni mostanában a sajtóban a különböző évszakokban jelentkező káreseményekről, a különböző fagyokról, aszályról, belvízről, viharkárról, jégkárról. Mekkora ezeknek a károknak a biztosítási piacon betöltött súlya, mekkora összegeket fizettek ki az egyes kártípusokra?
A tavalyi esztendőben elég sok káreseményt volt a mezőgazdaságban. A legtöbb biztosítást továbbra is a jégkárra kötik és a kifizetések túlsúlya is jégre történt. A Generali által a növénykárokra kifizetett 2,7 milliárd forintból 2,5 milliárdot fordítottak erre a kártípusra. A második helyen, a tavaszi fagy okozta károkra, a jéghez képest elenyésző, 180 millió forint kifizetés történt. 2012-től létezik a díjtámogatott biztosítás, aszály elleni védelem igazából azóta van a magyar piacon. Előtte főként a jég, a tűz és a vihar elleni védekezés volt a jellemző.
A belvízre csak nagyon kivételes esetekben kötünk biztosítást. Alapvetően nem tartozik a biztosítható kockázatok körébe, hiszen ellene megfelelő agrotechnikával és vízelvezető árkokkal lehetne védekezni. Azaz a belvíz nem kiszámíthatatlan esemény, mert akinek mély fekvésű és elvezetés nélküli a területe, az minden tavasszal számíthat rá. Sajnos mégis előfordul, hogy beszántanak vízelvezető árkokat is a művelt terület növelése érdekében.
Hozzávetőlegesen tavaly viharkárra 140, tűzre 60, állatra 58 millió, mezőgazdasági vagyonra 315, míg mezőgazdasági felelősségkárokra 9 millió kifizetés volt a Generali részéről. A Generali erdőbiztosítási termékét igénybe vevőknek mindössze 500 ezer forintnyi kifizetést tett. Ehhez azonban érdemes tudni, hogy míg Magyarországon a szántóföldi erőforrások 50 százaléka biztosított, addig ez az arány az erdők esetében még az 1 százalékot sem éri el.
Generali kárkifizetések károkok szerint (2017):
| Jégeső | 2505 millió Ft |
| Tavaszi fagy | 183 millió Ft |
| Vihar | 144 millió Ft |
| Tűz | 66 millió Ft |
Generali kárkifizetések kártípusok szerint (2017):
| Növény | 2738 millió Ft |
| Állat | 58 millió Ft |
| Erdő | 0,5 millió Ft |
Vannak-e még az erdőbiztosításhoz hasonló érdekes ellentmondások a mezőgazdasági biztosítási piacon?
Az állatbiztosítások száma is nagyon alacsony. A teljes magyar piacon összesen mintegy 1500 darab ilyen típusú biztosítást kötöttek. Ez nagyon kevés a meglévő állatlétszámhoz képest. Pedig egyre gyakrabban bukkannak fel olyan betegségek, amik miatt indokolt lenne. Tavaly a madárinfluenza, idén az afrikai sertéspestis (ASP), korábban a kéknyelv betegség, még régebben pedig a szarvasmarhák szivacsos agyvelőgyulladása, a BSE okozott nagy gondokat. Az elmúlt 10-15 év alatt 4-5 olyan járványhelyzet volt, ami indokolja a kötések nagyobb számát.
Növénybiztosítások területén viszont nagyon imponáló számokat látunk, főként a díjtámogatott termékekkel kapcsolatban. A támogatás elindítása előtt a piaci becslések szerint a magyarországi mezőgazdasági területek 30 százaléka volt biztosítva. Most ez az érték már 50 százalék körül jár. De ez még mindig elmarad Nyugat-Európától, ahol 70-90 százalék között mozog. Ausztria, Franciaország és Spanyolország agráriuma sokkal jobban készül a bekövetkező károkra.
Jellemzően az ország mely régióiban jelentkeztek a tavalyi károk?
Tavaly Borsod volt nagyon erősen érintett, és Bács-Kiskun megyében is komoly károk voltak. Kecskemét és Baja környéki gazdáink is pórul jártak volna a jégverés miatt, ha nem óvja meg őket a biztosítás. A legmagasabb kifizetés pedig Baranyában volt, ahol 100 millió forint feletti kártérítést kapott egy főként repcét termesztő gazdaság.
Általában milyen kultúrára kötnek az ügyfelek biztosítást? És melyek azok, amelyekre a szakértő szerint kellene, de mégsem kötnek, és miért?
A szántóföldön kimagaslik a kalászos és a kukorica 1-1 millió hektárral. Ez a hazai 4,3 millió hektáros szántóföldi területek nagyjából felét adja. A repce is fontos, több 100 ezer hektárt biztosítottak, és újra jelentős szerepe van a napraforgónak, ami 600 ezer hektár feletti vetésterületet ért el. Egyelőre nem igazán kötnek rá szerződést, de nagy fejlődési lehetőség van az erdő és a mezőgazdasági vagyontárgyak, gépek biztosításában. Ez utóbbi típusnál gyakran még mindig csak a hitelkonstrukció miatt szükséges biztosítást kötik meg. Összességében nagyon fontos, hogy a gazdálkodók a biztosítások tekintetében is tudatosabbak legyenek és készüljenek fel arra, hogy kár érheti a növényeket és a gépeket is.
Nézze meg a további részleteket, és a mezőgazdasági biztosítási ajánlatokat ide kattintva, a Generali Biztosító oldalán.
A Generali Biztosító Magyarország egyik vezető biztosítótársasága, az olaszországi központú, független, erős nemzetközi jelenléttel rendelkező Generali Csoport tagja. Az 1831-ben alapított vállalatcsoport több mint 60 országban van jelen, 2017-es teljes díjbevétele meghaladta a 68 milliárd eurót. A világszerte több mint 71 ezer alkalmazottat foglalkoztató és közel 57 millió ügyfelet kiszolgáló csoport egyike a vezető nyugat-európai biztosítótársaságoknak, valamint egyre fontosabb szereplője a közép-kelet-európai és ázsiai piacoknak. 2017-ben a Generali Csoport is bekerült a világ legfenntarthatóbb vállalatai közé a Corporate Knights ranglistáján. A Generali Csoport Ausztriában, Közép-Kelet-Európában és Oroszországban a prágai központú régiós központján keresztül végzi tevékenységét 12 országban, a régió top 3 biztosítójának egyikeként.
(x)
