A legtöbb városi maximum akkor lát májusfát, ha meglátogatja vidéki rokonait. Manapság azonban lassan a legtöbb vidéken élő lány is csak álmodozhat arról, hogy egyszer az ő kertjükbe állítanak neki egy feldíszített fát. Elevenítsük fel eme szép gesztust, és ne hagyjuk kiveszni a szokásaink közül!
Tavaly már írtunk arról, hogy miről híres és honnan ered május 1-je, a munka ünnepe. Ezért idén a május első napjához kötődő májusfa állítását vesszük elő. Bízunk benne, hogy mindig is lesznek olyan lelkes ifjak, akik tartják a hagyományt, és választottjuk kertjébe felállítják a fát.
A májusfa jelentése
A májusfa a természet újjászületését szimbolizálja, ami egész Európában az ifjúsági tavasz jelképe. Még a kereszténység előtti időszakban a középkori vallásos magyarázata szerint Fülöp apostol megmenekülésének, majd keresztfán szenvedett vértanúságának állít emléket. De van, akik Jakab apostol vértanúságához kötik az eredetét. A székelyeknél ezért Jakab-fának vagy hajnalfának is hívják. A XVIII. században templomokban is láthattunk volna májusfát, amit a tanítók és diákok állítottak. A magyarok lakta területek nagy része május elsejéhez köti a májusfát, de volt, ahol Pünkösd napján történt meg a faállítás. Az biztos, hogy a május 1-jei fát pünkösdkor bontották.
Mi az a májusfa?
Egy égbenyúló, gallymentes, a tetején lombos fa (gyertyán), vagy egy nagyobb növésű szép ág adja az alapot. Ezt a legények éjszaka vágják ki az erdőben, hogy hajnalra felállíthassák a lánygyermekkel megáldott házak elé – vagy a szerelmüké elé. A fát szalagokkal, zsebkendőkkel, virágokkal, teli üveg borral, hímes tojással is fel lehet díszíteni. Ezután a földbe kell ásni, vagy a kapufélfára, kútágasra felszögelni. Népi szokás, hogy a májusfák megmérettetnek, melyik a szebb. Azonban lehetséges, hogy mire a lány felkel, egyik haragosa elcsúfítja a fát. A fa leszedését tánc kíséri, amivel kitáncoltatják a helyéről.
