Az éghajlat, az étrend típusa, a stressz és a táplálékért való versengés mind befolyásolhatja a táplálkozási viselkedést. A rágás és a kérődzés csökkenése rontja a kérődzőnek azt a képességét, hogy szabályozza a bendő pH-ját. Azáltal, hogy pufferanyagokban gazdag nyálat választ ki. Hogyan lehet ezt a negatív hatást ellensúlyozni egy takarmányozási stratégia megvalósításával?
Nyáltermelés kérődzőkben
A kérődzőknek kétféle nyálmirigyük van. Az I-es típusú mirigyek folyamatosan termelnek nyálat, hogy hidratálják az emésztőrendszert, míg a II-es típusú mirigyek csak rágáskor választják ki az endogén pufferanyagokban különösen gazdag nyálat: nyelés és kérődzés közben. Ennek a nyálnak a szekrécióját a szájüregben lévő ingerek is módosíthatják.
Egyes receptorok A TRPV1 (1-es típusú tranziens receptorpotenciál vanilloid) egy nem szelektív ioncsatorna, amely egy ingerre válaszul kationok, kalcium és nátrium befelé áramlását indukálja, ami a sejt depolarizációját eredményezi.
Az agytörzsön áthaladó idegi üzenet eljut a parotis és a nyelv alatti nyálmirigyek acinusaiban lévő savós sejtekhez, hogy fokozza a nyáláramlást. A kiválasztó csatornában a klór és a nátrium káliummal és bikarbonáttal való cseréje az elsődleges nyálból a végső, pufferekben gazdag nyállal történő átalakulást eredményezi.
Természetes módon elősegíti a nyáltermelést
A paprika, a fekete bors, a zingiber és a kurkuma fűszerkivonatairól ismert, hogy hőérzetet keltenek a szájban. Kémiai szerkezetük aktiválja a TRPV1 receptorokat, fokozva majd a nyáláramlást. Erre a hatásra törekednek a természetes kivonatok kérődzőknél. Csupán néhány gramm elegendő ahhoz, hogy a tejelő tehenek reakcióját észleljük. Tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy a napi nyáláramlás 27%-kal növekszik jellemzett fűszerkivonatok társulásának jelenlétében. A 48 tudományos cikk metaanalízise rávilágít a nyáláramlás növekedése (l/kg szárazanyag-bevitel) és a bendő pH-jának növekedése közötti pozitív összefüggésre, ami a jó bendőegyensúlyt támogatja.
Esettanulmány hízómarhákról
Kísérletet végeztek annak felmérésére, hogy a fűszerkivonat – SE (Oleobiotec Saliva Promoter) módosíthatja-e a hízóbikák viselkedését és emésztését, és hogy a dózis módosítja-e a reakciót.
8 bikát (427 kg BW) vontak be a vizsgálatba. Nem szerkezeti szénhidrátokban gazdag teljes vegyes takarmányt kaptak (szárazanyagban: 62% kukoricaszilázs, 22% árpa, 16% szójaliszt, 1% ásványi anyagok) (Control) vagy fűszerkivonatokkal (SE) homogénen 0,5-ben. g/d (SE0.5), 1.0 g/d (SE1.0) vagy 2.0 g/d (SE2.0). Egyénileg beállították az 1,88% BW-ként meghatározott szárazanyag-bevitelre, és napi 2 egyenlő étkezésre osztották reggel és délután.
A nyál savpuffer-kapacitása (aBC)
Nyálmintát vettek az aBC, ásványi anyagok és HCO3-koncentráció mérésére. A fűszerkivonatok nyálösszetételre gyakorolt hatását többdimenziós leíró elemzéssel, valamint variancia- és regresszióanalízissel értékelték.
A nyál összetétele fokozatosan változott az étrendben lévő fűszerkivonatok adagjával. Három paraméter hívta fel a figyelmet: az aBC, a bikarbonátok és a nátrium. A [HCO 3 -] és [Na + ] koncentrációja pozitívan korrelált a nyál aBC-vel. Ezen túlmenően, a magasabb ABC a bendő pH-jának számszerűen alacsonyabb amplitúdójával volt összefüggésben 24 óra alatt.
A reggeli étkezés után a bendő pH-csökkenése hosszabb volt, ha a bikákat kontroll étrenddel etették, mint a fűszerkivonat tartalmú étrendeknél.
Az étkezés utáni pH-csökkenés időtartama és a lenyelés időtartama egyaránt négyzetes modellt illesztett. Ez az eltérő étkezés utáni pH-mintázat a 9:00 és 14:00 óra közötti kérődzési kinetika különbségeivel magyarázható a fűszerkivonattal vagy anélkül végzett étrendek között. Fűszerkivonat tartalmú adagoknál hosszabb volt a kérődzéssel töltött idő.
A bendő alacsony pH-ja csökkent cellulolitikus aktivitással, de fokozott amilolitikus aktivitással jár: ez a környezet kedvez a keményítő emésztésének és csökkenti a rostok lebomlását. Mégis, a jelen vizsgálatban a bendőtartalom kevesebb rost jelenlétét mutatta a fűszerkivonatokat tartalmazó étrendben, ami a szálak jobb lebomlását jelenti a kontroll diétához képest.
A fűszerkivonatokkal az acidogén étkezést követően a bendő gyorsabban visszanyerte a magasabb pH-t. Így lehetővé téve a rostok hatékonyabb (cellulolitikus aktivitást igénylő) emésztését. A hosszabb lenyelés és a magasabb kérődzési idő miatti magasabb rágási aktivitás szintén hozzájárulhat a bendőtartalom vizuális megfigyeléséhez.
Ezenkívül három órával a reggeli étkezés után mérték a propionát, acetát és butirát koncentrációját a bendőtartalomban. Az acetát- és butiráttartalomban nem tapasztaltak különbséget a kezelések között. A magasabb propionát-koncentráció azonban a keményítő SE1.0-val hangsúlyozott lebomlásának eredménye, vagy az étkezés után 3 órával előrehaladottabb stádiumban.
Elképzelhető, hogy a reggeli fűszerkivonatos étkezés utáni bendő pH-értékének nagyobb és gyorsabb csökkenése, amelyet ezzel a diétával végzett pH-monitorozás kimutatott, kedvezőbb ökoszisztémát biztosított az amilolitikus mikroorganizmusok számára.
Ajánlások
Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a hízómarhák takarmányadagjához adott fűszerkivonatok javíthatják a fogyasztást és a kérődzést, és jótékony hatással vannak az emésztésre. Érdekes módon a vizsgált SE hatása négyzetes volt, optimális hatással hízóbikákra 1,0 g/nap dózis mellett. A növekedés és a takarmányozási arány szintén a haranggörbét követte, maximális hatékonysággal ezzel az adaggal. A szarvasmarhák ízérzékének figyelembe vétele ígéretes módja lehet a bendő ökoszisztémájának és a tenyésztéstechnikai teljesítmény módosításának. Az Oleobiotec Saliva Promoter étrendben való alkalmazása természetes megoldás a nem strukturális szénhidrátokban gazdag takarmányadagok miatti gazdasági és jóléti következmények elkerülésére. Takarmányváltáskor és acidogén étrendben javasolt.
(Forrás: allaboutfeed.net)
