Fontos döntés született az osztatlan közös földtulajdon ügyében

Az osztatlan közös földtulajdon felszámolását segítő jogszabály újabb jelentős lépés az optimális birtokszerkezet és az átlátható tulajdonosi rendszer kialakítása felé – mondta Nagy János, az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára. Az országgyűlés július 3-án fogadta el az osztatlanok rendezéséről szóló törvénycsomagot. Az osztatlan közös tulajdoni forma problémája nemcsak a mintegy 170 ezer regisztrált magyar földművest érintheti. Érdekeltté szeretnék tenni azokat is, akik például városokban élnek, de vidéken örököltek földet.

A Napi.hu írta meg, hogy amennyiben valaki szeretné megvásárolni a nem elérhető vagy vélhetően már elhunyt tulajdonostárs tulajdoni hányadát, a törvény hatályba lépése után egy értékbecslést követően az adott tulajdoni hányadra eső pénzösszeget bírósági letétbe kell helyeznie, hogy magához válthassa az adott földrészletet. Magyarországon az ingatlan-elbirtoklás ideje 15 év. Ezzel szemben áll azonban, hogy a tulajdonjogi igények nem évülhetnek el. Ezért a jogszabály szerint 15 évig kell letétbe helyezni az adott összeget, s ha nem jelentkeznek a tulajdonosok, 15 év után az összeget az állam kapja meg.

Az osztatlan közös földtulajdon rendezése után lényegesen átalakul a birtokrendszer - Fotó: Magro.hu - CSZS
Az osztatlan közös földtulajdon rendezése után lényegesen átalakul a birtokrendszer – Fotó: Magro.hu – CSZS

A megosztás nem kötelező, hanem önkéntes alapon működik.

Ideális helyzet is létezik, ha például valaki a testvérével van osztatlan közösben egy örökölt földön, amit haszonbérbe adnak. Azoknak azonban, akik 1/1-es tulajdont szeretnének kialakítani, most lehetőséget kínálnak, ahogy annak a tulajdonostársnak is, aki ki akar maradni ebből. Az állam csak a legvégső esetben lép be közbe, ha már más módszer nem működik. Ebben az esetben a Nemzeti Földügyi Központ kisajátítja az adott területet – mondta Nagy János.

50 százalék plusz egy fő elég

A törvény szerint azonban, ha lehet, meg kell kísérelni az összes tulajdonostárs felkutatását, amit a földhivatalnál igazolni is kell. Korábban mindenki beleegyezésére szükség volt a megosztáshoz. A módosításnak köszönhetően elég lesz az 50 százalék + 1 tulajdoni arány. Olyan személy azonban nem vehet részt az egyezségben, aki legalább 3 éve nem tulajdonostárs. Az új szabály szerint ugyanakkor nem kell földművesnek lenni ahhoz, hogy 1 hektárnál nagyobb földterületet szerezzen valaki, és egy tulajdonostárs földtulajdon-szerzése 300 hektár fölé is mehet.

A megosztási egyezség deklarálásában egy új fejlesztésű, ingyenes állami informatikai program is segít, amit minden érdekelt tulajdonostárs, illetve minden magyarországi ügyvéd használhat majd. Amennyiben nincs egyezség, a szoftver aranykorona-arányosan és tulajdoni hányad szerint területarányosan kidolgoz akár többféle megoldást, ami(ke)t fel lehet ajánlani a tulajdonostársaknak. Amelyiket elfogadják, azt be lehet nyújtani a földhivatalnál és ezzel meg is vannak az új helyrajzi számok.

Az a cél, hogy mindig legyen valaki, aki a többiek tulajdoni hányadát magához váltja.

Amennyiben nincs meg a tulajdonostárs, akkor letétbe kell helyezni ezt az összeget. Ezt a megoldást nevezik “bekebelezésnek”. Ilyen esetben valaki magához váltja az adott tulajdoni hányadot, de ez nem egyenlő az elbirtoklással, itt ugyanis pénzben megváltják az adott területet.

Az osztatlan közös földtulajdon esetében a földhasználat és a tulajdon elválik egymástól

A most érvényes haszonbérleti szerződéseket és egyéb bérleti szerződéseket a megosztás nem szünteti meg, viszont hozzá kell igazítani azokat az új helyrajzi számokhoz. A minimálisan kialakítható területnagyság azonban művelési áganként eltérő. A törvény szerint a tulajdonostársak felelőssége a művelési ág rendezése. Először érdemes a művelési ágat a valós természetbeni állapotoknak megfelelően átíratni. Az új szabályok szerint mindehhez nem kell földmérő, helyszíni mérés, keretmérés, esetleges térképezési hibák feltárása. Az átvezetést elvégzi az ingatlan-nyilvántartást vezető kormányhivatal. Az eredeti ingatlan mérete viszont nem változhat, az új helyrajzi számok azon belül jönnek létre.

A helyettes államtitkár szerint, mivel mindenkinek kínálnak megoldást, nem lesz olyan érintett, aki ne találna számára kedvező alternatívát a törvénycsomagban. Az összes mezőgazdasági művelési terület közel fele, 2,4 millió hektár, 1 millió 60 ezer ingatlan érintett osztatlan közös földtulajdonnal. Ezek rendezésével teljesen átalakulhat a birtokstruktúra, ami a földárakat ismét megemelheti, hiszen az 1/1 sokkal többet ér. Ezzel és az egyes földügyi tárgyú törvények módosításával az mezőgazdaság összes szereplőjének pozitív változások jönnek. Nagyon nagy, történelmi változások várhatók – mondta Nagy János.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Készülődik az osztatlan közös tulajdon kérdésének ... Már október elején a kormány elé kerülhet az osztatlan közös földtulajdon megszüntetéséről szóló tervezet. Nagy István agrárminiszter szerint a folyam...
Földrendezés okoz komoly gondot a gazdáknak Szlová... Közel 3 hónappal a Közbeszerzési Hivatal döntését követően sem lehet tudni, hogy Szlovákiában megvalósul-e a földrendezés. A hivatal 2018. decemberéb...
Az osztatlanok rendezésével teremtenék meg a mezőg... Az Agrárminisztérium és a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság szervezésében 2019. november 12-én rendezték meg hetedik alkalomm...
Megvan az öntözési törvény, az osztatlan közös tul... Több mint felét adja a magyar mezőgazdaság az ország külkereskedelmi többletének az idén. Ez azt mutatja, hogy az ágazat jó irányban, jól fejlődik - ...
Évtizedes adósságot törlesztenek az osztatlan közö... Évtizedes adósságát törleszti a magyar állam a teljes részarány-földkiadási folyamat gyors és méltányos lezárásával. Ezzel pedig jelentős lépést tesz...
Benyújtották az osztatlan közös földtulajdon felsz... Több évtizedes elmaradását törleszti az állam az osztatlan közös földtulajdon felszámolásával. Az erről szóló törvénycsomagot április végén nyújtotta...