Kitett magáért a tavalyi év időjárása, nem hagyta pihenni a jégeső elhárítókat. Összesen 39-szer kellett beavatkozniuk. Ezek közül a legveszélyesebb a május 6-án kitört vihar volt.
Több szempontból is rekord közeli évet zártunk 2015-ben. Az OMSZ adatai szerint 1901 óta a tavalyi július volt a 2., a tavalyi augusztus volt a 3., míg a tavalyi nyár volt a 4. legmelegebb.
Az időjárás nem kedvezett a növényeknek. Tavasszal a nagy szárazság befolyásolta negatívan a növénytermesztést. Ezt még a májusi csapadék tudta kompenzálni valamennyire, de a forró nyár jelentős terméskieséseket hozott.
A meleg mellett a jégeső az, ami komoly károkat tud okozni a termésben. Éppen ezért jött létre a Nefela Dél-Magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés 1991-ben. Kezdetben csak Tolna megye déli részén tevékenykedtek, majd 2004-től Tolna, Somogy és Baranya megye egész területe a védelmük alatt áll. A védekezés lényege a prevenció, azaz a nagy jégszemek kialakulását próbálják megakadályozni a zivatarfelhőkben.
Tavaly a védekezési szezonban 32 napon kellett beavatkozni az időjárásba, összesen 39 esetben. A legnagyobb fejtörést (és a legnagyobb károkat) a május 6-án, a Kis-Balaton mellől induló zivatarfelhő (ami később szupercellává fejlődött) okozta.
A rendszer létjogosultságát a biztosítótársaságok is alá tudják támasztani. Míg 2004-ben Tolna megyében a biztosított terület 102 ezer hektár volt és a jégeső okozta kár 141 millió forint (kárarány 0,84 %), addig 2015-ben a biztosított terület 163 ezer hektár volt és 83 millió forint a jégeső okozta kár (kárarány 0,17 %).
Forrás: teol.hu
