Hazánk túlnyomó részén az átlagosnál jóval szárazabban, ugyanakkor melegebben alakult az ősz első fele. A betakarítási munkáknak kedvezett a többnyire napos, meleg idő. Az elmúlt egy hétben csapadékosabbra fordult időjárásunk, de az Alföldet csak kevés eső öntözte. A hőmérsékletben nem várható drasztikus csökkenés, fagyok az előttünk álló tíz napban sem lesznek.
Számos időjárási front haladt át fölöttünk az elmúlt egy hétben, amelyek meleg légtömegeket és többfelé számottevő csapadékot is hoztak. Hétfő kivételével minden nap esett valahol az országban, a Dunántúlon és az északi országrészben összességében 15-50 mm hullott, míg az Alföld délkeleti, keleti felén 5 mm-nél kisebb összegeket mérhettünk. A megelőző három hétben azonban alig esett, így az elmúlt harminc nap csapadékösszege az ország túlnyomó részén így is számottevő, 15-40 mm-es hiányt mutat.
Az Alföldön rendkívül száraz a talaj minden rétege
A Dunántúl jelentős részén és az északi tájakon a felszín közeli talajréteg alaposan átnedvesedett, többfelé sárossá vált, és jutott a nedvességből a középső, 20-50 cm-es rétegbe is. Ezzel szemben az Alföldön egyelőre rendkívül száraz a talaj minden rétege, a telítettséghez 150 mm-t meghaladó mennyiség hiányzik a felső 1 méterről.
A hőmérséklet nagyon sokkal, 5-8 fokkal melegebben alakult az elmúlt egy hétben az ilyenkor szokásosnál.
Kukorica, repce, árpa
A kukorica aratása még nem ért véget, és az elmúlt egy hét sokfelé csapadékos időjárása is hátráltatta a munkákat, ahogy az alma, körte, szilva betakarítását is. A szüret a legtöbb helyen már befejeződött, egyre kevesebb helyen van még kint szőlő, aminek szintén a napos, meleg idő növelné a cukorfokát.
Az őszi vetéseknek azonban igen nagy szükségük van az esőre.
A repce igen jól fejlett, többnyire 6-8 leveles állományok a jellemzőek, a fejlődésében sokat jelentett a szeptember végi eső. Október első felében azonban sokfelé ismét kiszáradt a talaj, a búza még mindig zajló vetéséhez, valamint a csírázáshoz, keléshez igen jól jön a meleg mellett a csapadék.
Az árpára már 5-7 leveles állományok a jellemzőek, a búza pedig a csírázás-kelés állapotában van, de egyre többfelé látni már 1-2 leveles állományokat is.
Főleg a füves területek száradtak ki
A nyári szántóföldi növények elveszítették zöld tömegüket, és a természetes vegetáció is egyre kevésbé zöld, a csapadékhiány miatt főleg a füves területek száradtak ki. Az erdők azonban ekkor még nem kezdtek színesedni. Az ország északi és nyugati tájain még mindig magasabb a zöld tömeg mennyisége az ilyenkor szokásosnál.
Augusztus legvégén az ország nagyobb részén jelentős csapadék hullott, az akkor elvetett őszi káposztarepce így szépen ki tudott kelni. Ezután száraz időszak következett, a később a földbe került magok csak nagyon lassan indultak fejlődésnek.
Életmentő csapadék a repce számára
Újabb jelentős csapadék csak szeptember 24-25-én érkezett, amely már szinte életmentő volt a repce számára. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző többnyire száraz idő és nem túl száraz talaj kedvező körülményeket teremtett, majd az október utolsó dekádjában érkezett csapadék segíti a korai fejlődést.
A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg a Dunántúlon és az északi országrészben az optimális körül alakul, míg az Alföld túlnyomó részén elmarad attól. A hőösszeg a tenyészidőszak első heteiben az ilyenkor szokásos értékek fölött jár.
A hőmérséklet nem változik számottevően
A borongós, tartósan csapadékos napokon és tájakon alakulnak majd 15 fok alatt a maximum értékek, egyébként napközben 18-23 fokig melegszik a levegő, a hét közepétől lesz ennél pár fokkal hűvösebb. A minimum értékek többnyire 5 és 10 fok között várhatóak, a borult vagy szeles hajnalok lesznek ennél akár több fokkal enyhébbek, de fagy sehol sem valószínű. Gyakran lesz szeles az idő, pénteken sokfelé megerősödik, viharossá fokozódik a nyugatias szél, de a Dunántúlon vasárnap és hétfőn is, a keleti országrészben pedig keddtől számíthatunk élénk és erős széllökésekre.
(Forrás: met.hu)
