A csapadékos időjárás miatt el kell kezdeni a tafrina és a monília elleni védekezést a kertekben, a termelőknek pedig több gombaölő szer is rendelkezésükre áll a sikeres növényvédelemhez. A palánták kiültetése is egyre aktuálisabb, a talajlakó kártevők azonban komoly gondokat okozhatnak. Akadnak olyan növények, amelyekkel gyéríthetjük őket, de aki inkább a növényvédő szerekben bízik, azoknak is van lehetőségük a hatékony beavatkozásra.
Zsigó György, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara budapesti szervezetének alelnöke szerint a termelőknek ajánlott gombaölők közül a réz-hidroxid, a réz-oxiklorid, valamint a mankoceb hatóanyag tartalmú III. kategóriás növényvédő szerek alkalmazhatók – írja a Kiskertblogger.hu.
A palánták őrzői
A palánták ágyásba kerülése után számítani lehet a talajlakó kártevőkre, a tél ugyanis nem tizedelte meg a számukat. A jelenlegi, megfelelő talajhőmérsékletnél már a felszínhez vándoroltak, és táplálékot keresnek. Aki ágyást tud váltani, az a megszokott módon folytathatja a kertészkedést. A fertőzött parcellában pedig folyamatos gyomlálással “ki lehet éheztetni” a kártevőket. Ide akár mustárt is lehet vetni, mert az gyéríti a káros talajlakókat, később pedig beforgatva hasznosul zöldtrágyaként. Aki a régi ágyásban kezdi a tavaszi munkákat, az próbálkozzon a riasztó hatású fokhagyma, a muskátli és a pohánka köztesvetéssel, valamint a salátával és a kerti szarkalábbal, mert ezek kicsalogatják a lárvákat. Ha növények ültetésével szabadulunk meg a talajlakó kártevőktől, akkor pénzt is spórolhatunk, hiszen nem kell költenünk a különböző növényvédő szerekre.
A növényvédő-szerek segítsége is elkélhet
Aki mégis jobban bízik a növényvédő szerekben, az a vegyszeres talajfertőtlenítéssel oldhatja meg a gondot. A teflutrin hatóanyag tartalmú szerek számos gyümölcs- és zöldségkultúrában használhatók, leginkább a fiatal lárvák ellen hatásosak. A dazomet hatóanyag tartalmú szerek a növényparazita fonálférgek egyetlen rovarölő szerei, de a drótférgek és a cserebogár pajorok ellen is jól beválnak. A talajból fertőző gombák (pl. gyökérfekély, palántadőlés) és a magról kelő egy- és kétszikű csírázó gyomnövények ellen is sikeres. Ezért nevezik általános talajfertőtlenítő szernek. A széles hatásspektruma viszont gondot is okozhat, mert az elvetett magvakat is károsíthatja. Érdemes a fertőtlenített ágyás több pontjáról talajmintát venni, összekeverni és ebbe az elegybe zsázsát vagy salátát vetni. Amennyiben ezek szépen, egészségesen csíráznak, növekednek és már kiszellőzött a talajunk, vethetjük is a tavasziakat. Az istállótrágya csökkenti a fertőtlenítő hatását, ezért ne trágyázzunk közvetlenül a talajfertőtlenítés előtt vagy után.
Ezzel fokozható egyszerűen a szerek hatékonysága
A fenti készítmények gázosodva hatnak, vagyis a sikeres alkalmazásukhoz a talajnak aprómorzsásnak és nyirkosnak kell lennie. A granulátumokat az előkészített felületre kell egyenletesen kiszórni, majd kézi vagy rotációs kapával 10-15 centiméterre bedolgozni. Az illékony gázokat visszafoghatjuk fóliatakarással vagy felszíni öntözéssel. Továbbá egyenletesebbé tehetjük a kijuttatást, ha például száraz homokkal keverjük össze a granulátumokat, így könnyebben adagolhatóak lesznek.
